T. 4. Középkori város Nyugat-Európában és középkori magyar városfejlődés

IV. Középkori város Nyugat-Európában és középkori magyar városfejlődés

Középkori városok

A városok kialakulása

A XI-XII. század fordulóján kb. 100 olyan település van, amit városnak lehet nevezni. A mezőgazdaság fejlődésének köszönhetően (megjelenik a nehézeke, szügyhám, két- és háromnyomásos rendszer) nő a felesleg, kibontakozik az árutermelés, az emberek szervezete ellenállóbbá válik a betegségekkel szemben, mivel rendszeresebben és jobb minőségű élelemhez jutnak. Európa lakossága az ezredfordulótól a XIII. század végéig közel kétszeresére nő (38 millióról 75 millióra). Többen költöznek városba, mert itt jobban el tudják adni az árut. A város közelében élő parasztok a város piacán könnyebben el tudják adni a felesleget. Kikötőknél, nagyobb útkereszteződésnél, valamint folyók átkelőhelyeinél jönnék létre városok a kedvező viszonyoknak köszönhetően. 1300-ra 3000 település nevezhető városnak.

A városi önkormányzat és társadalom

A város ura az volt, akinek a földje a városban volt. Ez általában a püspök volt. A városokban kommunákat (közösségeket), melyek eskü-szövetségek vagy eskü-közösségek voltak. Felesküdtek, hogy a földesúrral szemben megvédik érdeküket. Ezt vagy erőszakosan, vagy békésúton sikerült elérniük. Később önkormányzata lett a városoknak, a lakóit pedig polgároknak nevezték el. Ők voltak a polgárjoggal rendelkező felső réteg, a bírót, a plébánost és a városi tanács tagjait ők választották meg, egy összegben fizethették az adót a királynak, illetve személyes szabadságjoggal rendelkeztek. Egy év után a városba kerülő jobbágy felszabadult.

A társadalom legalsó rétege a plebs (városi szegények) volt, melybe koldusok, napszámosok, inasok tartoztak. A következő réteg a polgárság (tehát akiknek ingatlanjuk volt egy városban), felettük a patriciusok (nagykereskedők, a leggazdagabb polgárok) és a városi tanács tagjai álltak, legfelül pedig a polgármester állt.

Gildék és céhek

Először a kereskedők hoztak létre érdekvédelmi szervezeteket, a gildéket. Segítették egymást, a kereskedelmi utakat közösen szervezték, az özvegyeket, árvákat támogatták. A gildék önsegélyező szervezetek voltak.

A céhek a kézművesek érdekvédelmi szervezete, melyeket a XI. század végétől hoznak létre. Egy céhbe az egy mesterséget művelők tartoztak. Kontárnak hívták azt, aki nem tartozott egyik céhhez sem, így nem volt joga boltot nyitni. A céh célja volt megvédeni a tagokat a vetélytársaktól, illetve a belső versenytől. Meghatározták a minőséget, az árat, a munkaidőt, a bért. Ezzel a vásárlókat is védték. Korlátozták az iparűzők számát: csak annyi embert vettek fel, amennyi meg tudott élni a szakmájából. A csalást, hamisítást, reklámozást büntették. A céh vezetője és egyben a műhely tulajdonosa a céhmester volt, a céhlegények önállóan dolgoztak, az inasok a mester segédjei voltak.

Városok jellemzői

Lakosságuk 5-10 ezer fő között mozgott, városfallal vették körül, a városfalon kívül elővárosok voltak, szabálytalan alaprajzúak voltak, szűk, sötét utcákból álltak, a házak általában kőből épültek, de építettek fából is, ezeken a területeken többször pusztított tűzvész. A szűk és sötét sikátorokat az eredményezte, hogy a házak emeleteit jellemzően lépcsőzetesen előreugróra építették fel, végeredményként pedig a házak tetőzete olyan közel került egymáshoz, hogy a nap alig tudott bevilágítani köztük. Csatornázás ekkoriban még nem volt elterjedt, állatok is éltek a városokban, ezen tényezők pedig kedveztek a járványoknak.  A városokban többen haltak meg, mint születtek, a vidékről beköltözők próbálták ezt ellensúlyozni.

Távolsági kereskedelem

Brugge, Gent, és Köln voltak a legfontosabb kereskedelmi központok. Észak-Itáliában Velence, Firenze, Milánó, és Genova. Nyugat-Európában a legnagyobb város Párizs, Kelet-Európában Konstantinápoly. London már ekkor is jelentős volt. Ezek a városok a távolsági kereskedelem központjai voltak. Főként luxuscikkekkel kereskedtek, például fűszerek, selyem, bársony, illatszerek, ékszerek.

Középkori magyar városfejlődés

Városfejlődés az Anjou-korban

Folyók átkelőhelyeinél, tengerpartokon, eltérő földrajzi tájegységek találkozásánál jönnek létre városok, tehát olyan helyeken, ahol jelentős kereskedelmi tevékenység bonyolódik le. A főbb kereskedelmi útvonalakat külföldi kereskedőházak felügyelik (például délnémet). A városokat nagyrészt németek lakták (például Pozsony, Sopron Nagyszeben).

Két nagy várostípus jön létre:

1.       szabad királyi városok:

·         különböző kiváltságokkal kiemeli a földesurak befolyása alól

·         évi egy összegben csak a királynak törleszthették le az adót

·         önkormányzattal van kapcsolatban a kiváltság: saját bírót, városi tanács (szenátus) tagjait, polgármestert, plébánost választhattak

·         árumegállító jog

·         vásártartás joga

·         vámmentes kereskedelem joga

·         megkapják ugyanazokat a jogokat, mint a többi európai város

·         fallal vannak körülvéve (kötelező)

2.       mezővárosok (oppidum):

·         tipikus Közép-Európai település (egyébként még főleg Lengyelországra jellemző)

·         kereskedelmi útvonalaknál nagyra nőtt falvak

·         lakossága mezőgazdaságból él

·         nem tudnak kiszabadulni a földesúr függéséből

·         a földesúrnak járó adót évi egy összegben közösen fizetik be

·         bíró

·         nincsen városfal

·         ilyen például Debrecen, Szeged, Kecskemét, Cegléd

T. 13. A reformáció

XIII. A reformáció

A Német-római Császárság a XVI. században

I. Ottó alapította 962-ben, a XIII. század közepéig Európa hegemón birodalma. 1254-ben kihal a Hohenstauf-ház, ezzel a felbomlás útjára lép a birodalom. 1356-ban IV. (luxemburgi) Károly kiadja a német Aranybullát. A császárt a 7 választófejedelem választja meg:

·         Köln;
·         Mainz;
·         Trier érseke, valamint
·         szász herceg;
·         brandenburgi őrgróf;
·         rajnai palotagróf;
·         cseh király

A megválasztott császár megesküszik, hogy nem avatkozik bele a tartományok belügyeibe, így a választófejedelmeknek korlátlan hatalma van, a császár szimbolikus összetartójává a birodalomnak.

I. (Habsburg) Miksa (1493-1519) megpróbálja megszűntetni a széttagoltságot: birodalmi békét hirdet, birodalmi törvényszéket hoz létre, még egy birodalmi hadsereg létrehozására is kísérletet tesz, ám ehhez pénz kéne, amit csak közös birodalmi adózással lehetne előteremteni, ezt a tartományok nem támogatják, így ez végül elbukik. Gazdaságilag is megosztott, vannak nagyon gazdag területei (Hanza-városok, pl. Bréma, Hamburg), a legfontosabb szárazföldi kereskedelmi útvonal a Rajna-völgyben található. A politikai megosztottság miatt nincs egységes piacuk, ezért kénytelenek külső területekkel kapcsolatot fenntartani.

Társadalom:

A tartományurak saját tartományaikban erősítenék meg a hatalmat, azaz kisállami abszolutizmust akarnak, birodalmi szinten megakadályoznák a hatalmi egységet, míg a birodalmi lovagság, azaz a köznemesség a császár pártján áll, mert szeretne kikerülni a tartományurak fennhatósága alól.

Az egyház elvilágiasodott, fényűzővé vált, a tőkés vállalkozó polgárság olcsóbb, egyszerűbb egyházat szeretne, az erős központi hatalom megteremtésében érdekelt. A parasztság (80%-a a lakosságnak) azon része, mely az Elbától nyugatra él felszabadul, mivel itt megszűnik a jobbágyság rendszere, az Elbától keletre azonban megmarad.

A reneszánsz pápaság kora

A XIV-XV. század a katolikus egyház válságkorszaka:

• avignoni fogság (1309-1377)
• szkizma (nagy nyugati egyházszakadás, 1378-1414), ekkor 3 pápa van (Róma, Avignon, Pisa)

1417-ben a konstanzi zsinaton sikerül rendezni a problémákat: V. Mártont választják meg egyedüli pápává (Róma székhellyel), a hitéletet nem reformálják meg, megindul a reneszánsz pápaság kora.

V. Miklós pápa (1447-1455) újraalapította a Vatikáni Könyvtárat.

A pápák ebben a korszakban nem foglalkoznak a vallással, hatalmas pénzeket áldoznak templomok díszítésére, így kap megbízásokat például Michelangelo és Leonardo da Vinci is. A pápák célja Rómát, az egyházi államot Itália vezető államává tenni. Ezen cél teljesítése végett írta alá VI. Sándor pápa (1492-1503, eredeti nevén Rodrigo Borgia, spanyol származású) 1494-ben a tordesillasi szerződést, melyben Spanyolország és Portugália felosztotta egymás között az újonnan felfedezett területeket a Zöldfoki-szigetektől nyugatra fekvő délkör mentén.

II. Gyula pápa (1503-1513) állandó nagykövetséget tart (apostoli nuncius). Ebben a korszakban tevékenykedett X. Leó pápa (Giovanni di Lorenzo de’ Medici, 1513-1521) is Firenze uraként, a reformáció nála indul el.

Nagy felháborodást keltett a búcsúcédulák kibocsátása. A bűnbocsánat megváltására szolgáló cédulákat eleinte 100, majd 50, később pedig már 25 évente lehetett megvásárolni. Később az elhunyt családtagok bűninek megváltására, sőt az eljövendő bűnök vezeklésére is lehetett ilyeneket venni. Ezzel a vezeklési ehetőséggel kihasználva az emberek hitét jutott rengeteg pénzhez az egyház.

A lutheri reformáció

1517-ben X. Leó pápa a Szent Péter székesegyház felépítésére gyűjtött pénzt búcsúcédulák kibocsátásával (az említett épület csak több mint 100 évvel később készül el). A búcsúcédulákat Albert mainzi érsek árusította. El volt adósodva a Fuggerek felé, így a pápa megengedte neki, hogy ebből törlessze adósságát. A búcsúcédulát felháborodással fogadó Luther Márton (Martin) fogalmazza meg először hivatalosan az egyházzal való elégedetlenséget. Ágoston-rendi szerzetes, wittenbergi egyetemen tanított. 1517. október 31-én egy 95 pontból álló röpiratot fogalmazott meg, melynek A búcsú erejének magyarázatához címet adta. Október 31-ét a reformáció emléknapjának nyilvánították. Luther szerint senki sem bízhat abban, hogy a búcsúcédulák által bűnbocsánatot nyerhet, mert csak Isten bocsájthatja meg a bűnöket. Felfogása szerint a hívek csakis személyesen kerülhetnek kapcsolatba Istennel, és nincs szükség a hívek és Isten közötti közvetítőre. Ezzel megfogalmazta, hogy nincs szükség egyházra, valamint pápaságra, papi rendre, egyházi vagyonra, tizedre. Mindezt 4 alaptételben foglalta össze:

1. sola gratia/egyedül a kegyelem: csak Isten bocsájthatja meg a bűnöket
2. sola fide/egyedül a hit: nem kell közvetítő
3. solus Christus/egyedül Krisztus: vizsgálat alá veti a szentségeket: 7/2-őt ismert el: a keresztséget és az úrvacsorát
4. sola scriptura/egyedül az írás: mindenkinek személyesen kell ismernie (elolvasnia) a Bibliát/ Szentírást, ehhez le kell fordítani a Bibliát a hívők anyanyelvére.

Az evangéliumokat ajánlja, innen ered az evangélikus elnevezés. 1520-ban három nagy összefoglaló műve jelenik meg:

• A német nemzet keresztény nemességéhez
• Az egyház babiloni fogságáról
• A keresztény ember szabadságáról

Művei eljutnak Rómába, ezért X. Leó pápa kiátkozza Luthert. 1521-ben V. Károly német-római császár Wormsba birodalmi gyűlést hívott össze: felszólítja Luthert, hogy vonja vissza tanításait. Ő azonban nem vonja vissza, ezért birodalmi átokkal sújtja a császár: törvényen kívül helyezte, tehát bárki büntetlenül megölhette volna. Ám a tartományurak többsége Luther párján áll: ha felvennék a lutheránus hitet, azzal kifejezhetnék ellenállásukat a császárral szemben. Az egyházi birtokokat világi kézre kellene adni (szekularizáció). A tartományurak megkezdik a szekularizációt. Ezzel vallásilag is megosztottá válik a birodalom. Bölcs Frigyes Wartburg várában védelmébe vette Luthert, itt fordította németre a Bibliát, ezzel megteremtette az egységes német irodalmi nyelvet.

A német parasztháború

(Luthert csak a hit megújítása foglalkoztatta.)

Thomas Münzer zwickaui plébános egy teljesen új egyházat hozott létre: az anabaptista (újrakeresztelő) egyházat, mely radikálisabb lutheri irányvonalnál. Elutasította a csecsemőkori keresztséget, felnőttként kell eldönteni. Hasonlít a középkori eretnek mozgalomra. A társadalmi hierarchiát szeretnék megszüntetni, leginkább a parasztság körében vannak követői. 1524-ben kirobban a német történelem legnagyobb parasztfelkelése. Svábföldön, Frankföldön és Türingiában van felkelés egymástól függetlenül, utóbbiban Münzer vezeti. 1525 júniusára leverik: 100 ezer embert büntetnek meg (Münzert is). Egész Európában üldözik az anabaptistákat, kivétel ez alól Erdély, itt habánoknak hívták őket.

A németországi vallásháború

Ez a vallásháború a Habsburg-Valois konfliktussal egy időben zajlik. 1526-ban I. Ferenc (a cognaci liga tagja) és V. Károly német-római császár között kiújul a háború. Birodalmi gyűlést tartanak Speyerben, melyen a vallási kérdések rendezését a tartományurakra bízzák. 1529-ben a cambrai békével elcsitul a háború Itáliában. 1529-ben a következő birodalmi gyűlésen elrendelik a lutheri tanok terjesztésének tilalmát. 19 tartományúr (evangélikusok) tiltakozik (protestál) ez ellen. Protestáns: azok a keresztény egyházfelekezetek, amik a XVI. században váltak ki a katolikus egyházból. 1530-ban Augsburgban tartanak birodalmi gyűlést, meghívták Luthert is, ám ő nem ment el. Philipp Melanchtont (bizalmasát) küldi el maga helyett, ő próbálja a lutheri irányvonalat védeni. A birodalmi gyűlés helyéről kapta a lutheri hit az augsburgi hitvallás elnevezést (szokták még ágostai hitvallásnak is nevezni). 1531-ben a protestáns tartományok katonai szövetséget kötnek egymással Schmalkaldenben (schmalkaldeni unió). 1538-ban V. Károly válaszul megalapítja a katolikus Szent Ligát, melynek tagja az egyház és a katolikus (délnémet) tartományok. 1547-ben Mühlbergnél csap össze a két szövetség, a csatát a császár nyeri meg. V. Károly bízott abban, hogy ettől helyre áll a birodalom vallása. Ugyanebben az évben az augsburgi birodalmi gyűlésen kísérletet tesz a központi hatalom megerősítésére, ám ezt még a katolikus tartományurak is elutasítják. Ez nem vallásháború, ez csak a tartományurak ürügye a központi hatalommal szemben. V. Károly belefárad a valláskonfliktusba, ezért öccsét, Ferdinándot bízza meg a rend helyreállításával. Így jön létre az augsburgi vallásbéke:

• a katolikus és evangélikus vallás egyenrangú
• a két felekezet hívei nem háborúzhatnak egymással
• a korábban szekularizált területeket megtarthatják a protestánsok, de újabbakat már nem lehet szekularizálni
• akié a föld, azé a vallás elve érvényesül: a tartományuraknak engedélyezik a szabad vallásválasztást, de senkit sem lehet erőszakkal vallásváltoztatásra kényszeríteni, szabadon elvándorolhat az illető, amennyiben vallásváltoztatásra kényszerülne

Így véglegessé válik a birodalom vallási megosztottsága.

A svájci reformáció

1291-ben 3 őskanton egyesülésével létrejött a Svájci Államszövetség. Több mint 200 éven át háborúzik a Német-római Birodalommal, majd 1499-ben a bázeli békével Svájc függetlenné válik.

1522-ben Ulrich Zwingli, Zürich lelkésze indítja el a reformációt. 1523-ban összecsapnak a katolikus kantonok és a reformáció hívei (Zwingli is ebben a harcban hal meg). 1531-ig tart, innentől az összes kanton maga dönt a vallásáról.

Jean Calvin (Kálvin János) 1509-ben Noyouban született, a reformáció leghíresebb alakja valójában francia volt. Teológiát tanult, nem szentelték pappá. Vallási nézetei miatt üldözték el Franciaországból, Bázelben telepedett le. 1536-ban adja ki A keresztény vallás rendszere című institúcióját. 1541-ben átköltözött Genfbe, így ő lett Genf első lelkésze, itt saját önálló egyházát (kálvinista/református) hozta létre. Genfet kálvinista Rómaként is szokták emlegetni. Magyarországon Debrecent szokták így nevezni. Genf Európa egyik legfejlettebb ipari központja. Az új vallás teljesen az itt élőkre lett szabva: polgári vallásirányzat. Jellemzői:

• predesztináció/eleve elrendelés tana: Isten korlátlan hatalmú ura a világnak és már az emberek születése előtt eldönti, hogy hova szánja őket
• földi munkában elért siker = kiválasztottság jele, a mennyországba kerül
• nagyon keményen kell dolgozni és takarékosan kell élni
• egyháztanács: lelkészek, választott világi vezetők (legtekintélyesebb vezetők = presbiterek)
• törvényeket hoztak
• a polgároktól erkölcsös, puritán életet követeltek
• betiltották a szerencsejátékot, a táncot
• leszedették a függönyöket
• olcsó, ésszerűen berendezett templomok
• nem tisztelik a szenteket
• zsarnokölés tana/rendi ellenállás joga: a királyok Istentől kapják a hatalmat és az alattvalók érdekében kamatoztatják, ha nem ezt teszi, akkor az alattvalók szabadon fellázadhatnak ellene

Miguel Serveto spanyol orvos új vallásirányzatot alapít: antitrinitárius (szentháromság tagadó). A monoteizmus nevében csak az atya isteni mivoltát ismeri el, Jézust és a szentlélekét nem. El kell menekülnie Genfbe, itt Calvin védelmét reméli, ám a városi tanács 1553-ban máglyahalálra ítéli. Az Erdélyi Fejedelemség ennek az irányzatnak a követőit is befogadja, itt unitáriusoknak hívják őket (János Zsigmond is ilyen hitű volt).

Az ellenreformáció

A Német-római Császárság keleti része, Közép- és Kelet-Európa német területei, Skandinávia evangélikus, és ahol erős a polgárság, tehát Svájc, Németalföld, Anglia, Franciaország, Magyarország, Skócia pedig református. Ezen új irányvonalak hódításai ellenére még mindig erős pozíciói vannak a katolikus egyháznak. Bázisai: Itália, Spanyolország, Portugália.

Protestáns szemszögből ellenreformáció, katolikus szemszögből megújulás következik be.

III. Pál pápa zsinatot hirdet Tridentben: 1545-47: nyitó ülésszak. A katolikus álláspontot hittétellé fogalmazzák, megerősítik azon pontokat, melyeket a reformáció elvetett:

• pápa egyházfőségét
• egyházi hierarchiát
• szentségeket
• szent kultuszt

1562-63: A papi szentségekről szóló dekrétum: az egyház fegyelmét állítanák helyre:

• papneveldéket (szemináriumokat) hoznak létre (ennek oka az volt, hogy a protestáns prédikátorok sokkal műveltebbek voltak)
• a főpapok saját egyházmegyéjükben laktak
• a búcsúcédulák árusítását eltörölték

1542-ben létrejön a Szent Hivatal (Sankt officium), mellyel lényegében újjászervezik az inkvizíciót. Ezzel a feladattal a dominikánus-rendet bízzák meg („Isten vérebei”).

1559-ben létrehozzák a Tiltott könyvek jegyzékét (index): a katolikus vallással ellenkező művek szerepeltek rajta (csak 1966-ban, a 2. vatikáni gyűlésen szűnik meg).

Loyolai Ignác, egy spanyol katona 1521-ben súlyos sebet szerzett, csodával határos módon sikerült meggyógyulnia, ő ezt Isten segítségeként fogta fel, ezért élete hátralévő részét Istennek szentelte és jezsuita rendet alapított Jézus Társasága néven 1540-ben. Rómában működik, Il Gesu templom a székhelye, a rend főnökét generálisnak nevezik, élethossziglan választják. 17 évnyi tanulás és gyakorlás után lehetett bekerülni, missziós munka: a gyarmatokon térítettek. Jellemzői egy részét a protestáns egyháztól vette át, például az anyanyelvűséget. A kora újkor legjobb iskolahálózatát hozták létre. A legnagyobb magyar jezsuita Pázmány Péter volt.

T. 20. Magyarország részvétele a II. világháborúban

Nemzetközi konfliktusok

Magyarország részvétele a II. világháborúban

1939-ben Imrédy Béla lemondott, helyére gr. Teleki Pál, Horthy Miklós bizalmasa került. Célja az önálló politika megtartása, a revízió folytatása, és a német befolyás csökkentése. Februárban Magyarország csatlakozott az antikomintern paktumhoz, és kilépett a Népszövetségből, amivel a cél a német jóindulat megtartása volt. 1939. márciusban Magyarország megszállta Kárpátalját – ezt az akciót az ország önálló, önerejű sikerként könyvelte el, de valójában német engedélyre volt hozzá szükség. A magyar kormánypárt a Magyar Élet Pártja volt ekkor. ’39. május 5-én elfogadták a második zsidótörvényt. Faji alapon zsidó az, akinek az egyik szülője vagy két nagyszülője izraelita vallású. Kizárták az állami és közhivatalokból a zsidókat, az értelmiségi pályákon 6%-uk lehetett jelen. Szálasi hungarista mozgalmát betiltották, ennek ellenére létrejött a Nyilaskeresztes Párt.

Teleki Pál a szeptemberi német kérést visszautasította, a német katonák nem vonulhattak át az országon. Ezt a döntést azért hozta Teleki, mert látta, hogy Németország nem nyerheti meg a háborút, ezért Magyarországnak ki kell abból maradnia.  Ehhez fegyveres semlegességre volt szükség, úgy, hogy a fegyveres erőket megtartsák a háború végéig.

1940 nyarán a Szovjetunió el akarta foglalni Besszarábiát, amit a románok átadtak nekik. Ennek következtében Magyarországon felerősödődött az erdélyi revízió kérdése. 1940. augusztus 30-án megszületett a második bécsi döntés, melyben eldöntötték, hogy Erdély északi része és Székelyföld magyar kézre kerül. Ez sikertelen volt, mivel az országhoz csatolt vidékeken élők 50%-a nem magyar volt. Ennek következményeképp Magyarország közeledett Németországhoz. 1940-ben Magyarország csatlakozott a Háromhatalmi Egyezményhez – Telekinek át kellett engednie az ország területén a német csapatokat. Teleki ennek hatására és a hadsereg nyomása ellenére sem folytatott németbarát politikát.

1940-ben Jugoszlávia és Magyarország örök baráti szerződést kötött egymással. Jugoszlávia csatlakozott a Háromhatalmi Egyezményhez, azonban két nappal később a németbarát kormányt megdöntötték, ezért Hitler szerint Jugoszláviát le kell rohanni. Ehhez magyar részvétet szeretett volna elérni, amit Teleki nem vállalt – április 3-án öngyilkos lett. A brit kormány figyelmeztette Telekit, hogy ha a magyarok csatlakoznak az akcióhoz, akkor hadüzenetet küldenek. A németek április 6-án Magyarországon keresztül lerohanták Jugoszláviát. Anglia ennek következtében megszakította a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal. Magyarország az örök baráti szerződés megszegése miatti vádakat azzal próbálta hárítani, hogy Horvátország kivált Jugoszláviából, ezért a szerződés nem lett megszegve.

1941-ben, Teleki halála után Horthy Bárdossy Lászlót nevezte ki. Áprilisban Magyarországhoz csatolták a Muraközt, Bácskát, és a Baranya-háromszöget. Ezzel egy millió ember került magyar fennhatóság alá, 40%-uk volt magyar. Magyarország Jugoszlávia megtámadásával nem lett hadviselő fél. Viszont 1941. június 26-án Kassa városát felségjelzés nélküli gépekkel bombázni kezdték. Horthy és Bárdossy szovjet támadásnak vélték, ezért hadba léptünk a Szovjetunióval szembe. 1941 szeptemberében Anglia hadüzenetet küldött Magyarországnak. Decemberben Magyarország az USA-nak küldött hadüzenetet. Magyarország német katonai szövetséges lett, ’41-ben a Magyar Gyors Hadtestet kiküldték a kelti frontra, ahol nagy veszteségek értek minket, köszönhetően a hiányos felszerelésnek és képzettségnek.

Kállay Miklós lett az új miniszterelnök. Célja egy óvatos külpolitikai fordulat volt. Ebben problémát okozott az eddigi német propaganda, Jugoszlávia megtámadása, a revíziós sikerek, amiket a németeknek köszönhettünk, az hogy az ország német csapatokkal volt körülzárva, és hogy a külkereskedelmi forgalom 70%-a Németországgal bonyolódott. A magyar politikai vezetés és a katonai tisztikar is a német kormány mellett volt, Kállay nyíltan a németek mellett, míg titokban a szövetségesek mellett. Ez volt a Kállay hintapolitika. Kállay előzetes fegyverszüneti megállapodást kötött az angolokkal – Magyarország feltétel nélkül kapitulál, és szembefordul Németországgal akkor, ha a nyugatiak elérik az országot. A keleti frontos a németek nagyobb magyar részvétet követeltek – a magyarok 200 ezres sereget állítottak fel, emellé még 50 ezer munkaszolgálatost küldtek, a II. Magyar Hadsereget. 1942 nyarán a Don-folyó térségében állt fel a hadtest, közel 200 kilométer hosszú arcvonalon. ’43-ban egy szovjet támadás két hét alatt felmorzsolta a magyar haderőt. Jány Gusztáv vezetésével a német visszavonulást fedezték a magyarok. 80 ezer halott, 40 ezer fogoly volt a veszteség.

Kállay politikájáról a németek tudtak, 1943 végére kidolgozták a Margaréta-tervet, ami Magyarország megszállásáról szólt, ’44március 19-én végre is hajtják.  Hitler Horthyt tárgyalásra hívja, ezzel elszigeteli az országtól. Horthy megtiltotta a magyar csapatok ellenállását. Kállay helyett Horthy Sztójay Döme berlini követet nevezte ki miniszterré, mellette Edmund Veesenmayer teljhatalmat kapott. A pártokat, szakszervezeteket feloszlatták, a náciellenes lapokat betiltották. Bethlennek és Kállaynak bujkálnia kellett. Gazdasági szállítások indultak Németországba. az I. Magyar Hadsereget a keleti frontra vezényelték, ez volt az oka a szövetséges bombázásoknak, amik az országot sújtották.
1941-ben elfogadták a harmadik zsidótörvényt. Faji alapon tiltotta a házasságot zsidók és nem zsidók között. A zsidók számára Magyarország még így is biztonságosabb volt – a környező országokban már folyt a megsemmisítés. 1942/43-ban a berlini elvárás a zsidó kérdés rendezése, ám ekkor még mindig nincs veszélyben a zsidók élete. A német megszállás után kezdődik a zsidóság megsemmisítése – ezt Adolf Eichmann felügyeli. A zsidókat megkülönböztették, sárga csillagot kellett viselniük, gettókba zárták őket. Másfél hónap alatt a vidéki zsidóságot, 440.000 ezer embert, lezárt vagonokban Auschwitzba szállítottak. 1944 júliusában a budapesti zsidóság deportálását Horthy leállította. Horthy azt állította, hogy eddig nem tudott a deportálásról, de valójában a szövetségesek megfenyegették őt.

1944 augusztusában Románia átállt a szövetségesekhez. A németek gyengültek, a szovjet csapatok már közel jártak Magyarországhoz, ezért Horthy megkezdte a kiugrási kísérlet előkészületeit, Sztójay Döme helyett Lakatos Géza lett a miniszterelnök. 1944. október 11-én Moszkvában a magyar küldöttség aláírta a fegyverszünetet. Visszaállították a ’37-es határokat, és támadást indítottak a németek ellen. Október 15-én Horthy a rádióban bejelentette a háborúból való kiugrást és a szövetségesekkel kötött békét. Konkrét utasítást a hadsereg nem kapott, mert a németbarát vezérkar nem továbbította azokat. A Gestapo elrabolta Horthy fiát, zsarolták őt. Ennek következményeképp másnap Horthy visszavonta a rádióbeszédét, lemondott, és letartóztatták.
A németek Szálasi Ferencre bízták az új kormány kiállítását. Összevonta a kormányfői és a miniszteri posztot, átvette a hadsereg vezetését. A zsidókat nem szállították ki, de létrejött a Pesti gettó, ahol tömeges kivégzéseket hajtottak végre – 25 ezer zsidót lőttek agyon; 70 ezer budapesti zsidót a Német Birodalom felé gyalogoltattak. Többen próbálták védeni a zsidókat, Raoul Wallenberg több ezer embernek nyújtott diplomáciai mentességet.

A nyilas hatalomátvétel alatt Észak-Erdély és a Tiszántúl szovjet kézen volt. Szálasi totális mozgósítást rendelt el, ez a magyar ellenállások ellen volt sikeres. A Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottság vezetőit megölték. 1944 decemberében a szovjet csapatok átkeltek a Dunán és Budapestet ostromgyűrűbe fogták. Február 13-ig tartott az ostrom, ’45 áprilisában az utolsó német katona is elhagyta az országot.

A háború következtében 200 ezer polgári lakos halt meg, 200 ezer katona, 550 ezer zsidó. 900 ezer katona esett szovjet fogságba, és 50-100 ember volt szovjet kényszermunkára ítélve.  A hidakat, közlekedési eszközöket tönkretették, a gyárakat leszerelték, lakások mentek tönkre, az állatállományok megsemmisültek.

ET - 29.
Magyarország a második világháborúban
(emelt tétel, de nektek is van ilyen, szóval ha vki esetleg hasznát veszi... :) )

1. Trianon tragédiája és következményei
- Trianon: 1920. jún. 4.
- a határokról nem etnikai, hanem gazdasági, stratégiai szempontok döntenek (elcsatolják az összes nagyobb bányavidéket, nyersanyaglelőhelyet; levágják az összes jelentősebb vasúti szárnyvonalat (a hadseger mozgósítását akadályozza)
- 282k km2 -> 93k km2; az ország területe 67%-kal csökken
- 18,3 millió ember -> 7,9 millió
Területelosztás:
- Románia: Erdély, Kelet-Tiszántúl, Temesköz keleti része} 102k km2, 5,2 millió lakos <- 1,6 millió magyar
- Csehszlovák Kt: Felvidék, Kárpátalja} 63k km2, 3,5 millió lakos <- min. 1 millió magyar
- Szerb-Horvát-Szlován Királyság: Nyugat-Temesköz, Bácska }Vajdaság; Baranya-háromszög (Dél-Baranya), Muraköz} 21k km2, 1,5 millió lakos <- 0,5 millió magyar
- Ausztria: Őrvidék/Burgenland: 4000 km2, 300k lakos <- 26k magyar
- Lengyelo.: Árva és Szepes vármegye északi rézse: 600 km2, 25k lakos <- magyarok nincsenek
- Olaszo.: Fiume kikötője átmenetileg hozzájuk kerül
Az elcsatolt területek lakosságának nagy része nem magyar, de így is mélyen belevágnak az összefüggő magyar tömbbe, kb 3,3 millió magyar kerül a határon túlra, ez a kárpát-medencei lakosság kb 34,1 %-a (bő 1/3). Az elcsatolt magyarság több mint fele a határ mentén kb 20-30 km-es sávban, összefüggő tömbben él (összefüggő tömb még: Székelyföld)
- a hadsereg létszámát 35k főben maximálták, nem lehet ált. hadkötelezettség, csak önkéntes jelentkezés alapján lehet feltölteni a hads.-t. Megtiltják a modenr fegyvernemek kiépítését, a jóvátételről nem mondtak pontos összeget.
Trianon tragédiája a magyarság számára teljesen elfogadhatatlan, csak olyan pártokat fogadnak el, megyek felveszik a programjukba a revíziót.
Revíziós elképzelések:
- irredentizmus: a történelmi Mo. területét követelnék vissza
- mérsékeltebb: 20-30 km.rel kitolni a határokat, igazodni az etnikai határokhoz (ennek több támogatója van)
Az 1920-as években a magyar diplomácia nyíltan nem állhat elő ilyen ötletekkel.
Ez a légkör nagyban befolyásolja a magyar külpolitikát is, Mo. azokkal az országokkal szövetkezik, amelyik revíziót ígér (Olo: 1927: örök barátsági és együttműködési szerződés, nagyhatalmi partnert akarunk a revíziós törekvésekhez; No: 1933: Gömbös Gyula No-ba utazik, de Hitler egyelőre csak Csehszlovákiával szemben támogatja a revíziót => előtérbe kerül az olasz kapcsolat; 1936: Berlin-Róma tengely => Mo. is német érdekszféra lesz => Mo. számára megszűnik az egyensúlyozó szerep No és Olo között (Gömbös mindkettővel jóban akart lenni), utána próbálnak távolságot tartani a németektől, de ez egyre lehetetlenebbé válik)
Revíziós vivmányok:
- Csehszlovákia: Hitler halálra ítélte, a Szudéta-vidéken élő 3 milliós német tömböt akarja No-hoz csatolni, Mo-nak katonai részvétel fejében odaígéri a Felvidéket <- a m-ok békés, tárgyalásos úton szereznék meg => nemet mondanak.
1938. aug: a magyar vezetés a békés megoldás érdekében találkozik a kisantant vezetőkkel (ekkor Imrédy Béla a min.e.): bledi egyezmény: a kisantant államok elismerik Mo. fegyverkezési egyenjogúságát, cserébe Mo. mondjanak le az erőszakos határváltoztatások politikájáról. <- mindegy, mert ekkorra mér Kö-Eu. német érdekszféra:
1938. szept. 29: müncheni négyhatalmi konferencia: a csehsz-i németlakta területek No-hoz kerülnek, a Felvidékről magyar cssz kétoldalú tárgyalások döntsenek (komárom), ha ezek 3 hónapig nem vezetnek eredményre, nagyhatalmi bíráskodás dönt. Nem vezetnek eredményre =>
1938. nov. 2: első bécsi döntés: a döntőbíró No és Olo (csak ők, az engedmények politikája miatt):
- a Felvidék túlnyomórészt m. lakta területei Mo-hoz kerülnek (kb 12k km2, 870k ember <- 90% magyar => etnikailag jogszerű
Tanulság Imrédy számára: Kö-Eu. a németeké, sikeressééget csak az ő oldalukon lehet elérni => n. barát politikát folytat <- nem támogatják => lemond (38. dec.), de Teleki javaslatára Horthy ad neki még egy esélyt, de I.B. folytatja a németbarát politikát => megbuktatják (1939. febr) => új. min. e.: Teleki: 1939-41
- 1939. márc: újabb revíziós lehetőség: márc. 14: „független” (német bábállam) Szlovákia, Csehsz. bomlásfolyamata zárul, márc. 15: Hitler bevonul Prágába, létrejön a Cseh-Morva Protektorátus. Kárpátalja sorsa még kérdéses => megszállják a m. honvédség alakulatai: 1939. márc. 15-18: 12 171 km2, 496k lakos <- 13% magyar => etnikailag nem igazolható (a többség ruszin, ukrán)
- 1940. aug. 30: második bécsi döntés: 3. revíziós lépés, É-Erd. + Székelyföld
- 1941. ápr. 11: Mo. beszáll Jugoszlávia lerohanásába => 4. revíziós siker.

2. Magyarország 1939-41-ben
- Mo. miniszterelnöke Teleki Pál (1939-41): álláspontja:
- fegyveres semlegesség politikája: Mo. őrizze meg semlegességét a világháborúban, a fegyveres erőket tartogassa a háború utáni rendezés időszakára (tanulván az 1. vh.-t követő román és  megszállásból), de ha lehetőség nyílik a revízióra, azt ki kell használni
- lehetőség a revízióra: 1940. jún: Sztálin ultimátumot intéz Romániának, melyben Besszarábia területét követeli (kb 44k km2), a románok ennek eleget is tesznek => Mo kihasználná Rom. szorult helyzetét => magyar csapatok sorakoznak fel a Tiszántúlon, próbálnak nyomást gyakorolni R-ra
- Hitler nem akar bonyodalmat ebben a térségben, a német hads. Nyugat-Eu.-ban van lekötve => m.-r. kétoldalú tárgyalásokat javasol, de ezek nem vezetnek eredményre =>
- 1940. aug: a románok felkérik döntőbírónak No-t és Olo-t =>
- 1940. aug. 30: 2. bécsi döntés:
- Észak-Erdély és Székelyföld Mo-hoz kerül: 44k km2, 2.4 millió ember, 52%-ban magyar, kb 1 millió román kerül vissza Mo-hoz. Ez a revíziós lépés megintcsak nem önerőből történt, részben jogos a magyar többség miatt. A terület bevétele nem megy békésen, a kivonuló román csapatok fegyvert adtak a román civileknek <- orvlövészként lelőttek magyarokat, a magyarok részéről ezt pedig megtorlás követte.
- Dél-Erdély: marad a románoknál: kb 400k magyar él ezen a területen
- 1940. szept. 6: a veszteségeket kihasználva Ion Antonescu katonatiszt lemondatja Romániában II. Károlyt, helyette I. Mihály lesz a király, a tényleges irányító I.A. lesz, mint conducator = államvezér. Ez a rendszer quisling kormány, erősen német barát politikát folytat =>
- a magyar tiszti kar úgy látja, hogy a kö-eu.-i térségben a németek dominálnak, ha Mo. érvényesülni akar, akkor közeledni kell No. felé => 1940. őszén megindul egy versenyfutás Romániával No. kegyeiért (Mo. célja: revízió; Ro.: visszaszerezni É-Erd. + Székelyföldet)
- 1940. nov. 20: a tiszti kar nyomására Mo. csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez => Mo. feladja a fegyveres semlegesség politikáját
- Teleki kiutat akar biztosítani Mo. számára a német élettérből =>
- 1940. dec. 12: Teleki megköt Jugoszláviával egy örök barátsági szerződést (J. az egyetlen nem ném-barát szomszéd + J-nak ez azért jó, mert így nem lesz a hátukban egy ellenséges Mo., ha Olo-val lesznek elfoglalva). Ezt a szerződést a tiszti kar elutasítja.

3. Magyarország háborúba sodródása
- 1940. nyár: Olo. is belép a háborúba, a Balkán-fsz-n terjeszkednének a már 1939. ápr.-ban meghódított Albániát bázisként használva, a cél Görögo. efoglalása, de a g. hads. visszaveri a támadást, sőt Albániából is kiszorítja őket.
- Hitler támogatná az olaszokat a Balkánon, de hogy eljusson oda: ráveszi Jugoszlávia és Bulgária kormányait, hogy csatlakozzanak a háromhatalmi egyezményhez, felvonulási terepként használná őket a n. hads. számára
- Jugoszlávia: népfelkelés robban ki, elüldözik a ném. barát korm.-t => ellenük is háborúzni kell => felértékelődik Mo. szerepe
- H. azt kéri Mo.tól, hogy engedjék át a n. hads.-t, és vegyenek részt J. lerohanásában:
- a tiszti kar revíziós érzelmű, csatlakoznának H.-hez
- politikai elit (pl. Teleki): ellenzik, ha belépnek, végleg feladják a fegyveres semlegességet, Mo. náci csatlósállammá válik. A nyugati diplomácia azt üzeni Mo-nak, h ha belép a háb.-ba No. oldalán, akkor megszakítják velünk a diplomáciai kapcsolatokat és hadat üzennek. Teleki már látja, hogy hiába a német győzelmek, el fogják veszíteni a háb.-t, hogy felhívja a figyelmet a tragédiára:
- 1941. ápr. 3: Teleki főbelövi magát
- köv. min. elnök: Bárdossy László: 1941-42.
- H. 1941. ápr. 6-án lerohanja Jugoszláviát, ápr. 17-re J. elbukik
- ápr. 11: létrejön a „független” Horváto. (német bábállam) => Jug. államjogilag megszűnik létezni =>a m.-j. barátsági szerződés érvénytelen => Mo. beszáll a németek oldalán, visszaszerzik a Vajdaságot, Baranya-háromszöget és a Muraköz területét}11k km2. Etnikailag részben igazolható: kb 40%-ban magyar, ez itt a legnagyobb etnikum)
- Szlovénia: No és Olo osztozik rajta
- Olo-hoz kerül: Montenegró, Ny-Macedónia, Koszovó (+Albánia)} Nagy-Albánia
- Kelet-Macedónia: Bulgáriához kerül
- maradék Szerbia: német megszállás alá kerül

4. A német-szovjet háború
- okok:
- ideológia: antikommunizmus;
- katonai ok: a Szu. Chrurchill utolsó potenciális szövetségese => ha ezt az utat elvágja, N-B. is megadja magát;
- gazdasági ok: megszerezni a Szu. nyersanyagvagyonát (olaj) => Eu. erőforrásai az A-óc.-tól az Urálig n. kézbe kerülnének
- H. kezdetben nem számol magyar részvétellel, mert nem szán nekik további revíziót (oszd meg és uralkodj)
- m. tiszti kar: úgy véli, ez egy villámháború lesz, utána vége a világháb.-nak => az jár jól a háb. utáni rendezéssel,  aki részt vett a döntö győzelemben.
- 1941. jún. 26: 3 felségjelzés nélküli repülő lebombázza Kassát (32 halott) => a m. kormány azonnal a szovjetekre fogja, ezt indokként használva 1941. jún. 27-én beszáll a háb.-ba: a magyar légierő megtorló csapást mér a szovjetekre
- 1941. júl. 1: kimegy frontra a Kárpát-csoport (gyorshadtest): kb 45k katona
- a háborúba lépéssel még erősebben lekötjük magunka a n-ek mellett
- 1941. aug. 8: életbe lép a 3. zsidótörvény (német nyomásra): faji alapon határozza meg a zsidóságot, egy az egyben a nürnbergi faji törvényeket másolja: megtiltja a vegyes házasságot és nemi kapcsolatot
- 1941. dec: a német haderő vereséget szenved Moszkva alatt => világossá válik, hogy ez nem lesz villámháború + Mo. szerepe felértékelődik a németek szemében =>
- 1942. jan: Ribbentrop (n. külügymin.) + Keitel (vezérkari főnök) Mo-ra jön, és kényszerítik Bárdossyt a 2. magyar hadsereg frontra küldésére: kb 200k katona + 50k munkaszolgálatos (pl utat/hidat építenek, előaknázott területekre előre küldik őket), vezetője Jány Gusztáv =>
- 1942. jún.-ban induló offenzívában vesznek részt.
- A moszkvai vereség hatására Horthy arra következtet, hogy nem olyan biztos, h a németek megnyerik a háb.-t => leváltja a vezérkari főnököt: a ném. barát Werth Henrik helyett Szombathelyi Ferenc + 1942. márc: Kállay Miklóst nevezi ki min. e.-nek (Bethlen tanácsára), feladata: színleg kitartani a németek mellett, ugyanakkor nyitni nyugat felé, próbálja meg kivinni Mo.-t a háborúból.
- Mo-n háborúellenes a közhangulat: az első tüntetések már 1941-ben megtörténtek (41. okt. 6: Batthyány-örökmécsesnél, nov. 1: Kossuth sírjánál)
- 1941. dec: Népszava: kiad egy háb. ellenes karácsonyi különszámot, a legnevesebb írók szólalnak fel benne a háb. ellen
- 1942. febr: létrejön a Magyar Történelmi Emlékbizottság: színleg a történelmi hagyományok ápolására jön létre, valójában a háb. ellenes csoportokat foglalja magába: 1942. márc. 15-én tüntetést szerveznek (ekkor már Kállay a min. e.): kb 400 résztvevőt letartóztatnak (ok: nem lehet nyíltan a n-ek ellen fordulni) => a MTE felfüggeszti működését
- 1942. okt: Hitler követelései Mo-tól
- a zsidók teljes kizárása a gazdasági és kultúrális életből
- a zsidók kényszerítése megkülönböztető jelzés viselésére (sárga csillag)
- kezdjék meg a deportálásokat
Mindezt azért követeli, mert a szomszédos országok már megtették => az ottani zsidók Mo-ra menekültek (min. 100k)
Kállay ezeket a követeléseket még vissza meri utasítani, de vannak zsidóellenes intézkedések:
- 1941. aug. 8: 3. zsidótörv.
- 1941: kivittek 20k zsidót a Szu-ba munkaszolgálatosnak
- 1942. szept: a zsidók nem birtokolhatnak mezőgazdasági ingatlant
- 1942. nov: minden 18-48 év közötti zsidó férfi munkaszolgálatra kötelezhető
- a szovjet fronton:
- a 2. m. hads.-t az 1942. jún.-ban induló offenzívában vetik be:
- a Don-kanyarban, Voronyezs térségében állomásoznak, feladat: a Sztálingrádot ostromló szovjet csapatok hátának védelme egy szovjet ellentámadás esetén
- 1942. nov. 19: indul a szovjet ellentámadás (Zsukov marsall) =>
- 1943. jan. 12: doni katasztrófa: a magyarokat telibe kapja a szovjet offenzíva, kb 80k meghal, 40k kerül szovjet hadifogságba, 80k kerül haza, min. a fele súlyosan sebesülten
 a Kállay korm. beleerősít a titkos különbéketárgyalásokba: ezek megindulnak Töröko. Svájc, Svédo-ban

5. A szicíliai partraszállás magyarországi következményei
- 1943. júl 10: szicíliai partraszállás (Eisenhower) => Olo. pillanatok alatt összeomlik, Mussolinit bebörtönzik új min.el.: Pietro Badoglio: feladata különbékét kötni
- 1943. szept. eleje: az olaszok különbékét kötnek a szövetségesekkel
- az olo-i ese,ények hatására felerősödnek Mo-n a háb. ellenes csoportok:
- 1943. aug. 23-29: szárszói találkozó: a népi írók mozgalma szervezi, kb 600 értelmiségi gyűlt össze, már a háb. utáni rendezésen gondolkodnak, egyedül Erdei Ferenc veti fel, h mi lesz Mo-gal, ha a szovjetek szabadítják fel.
- 1943. szep. 9: a magyar és a brit diplomácia megköt egy titkos fegyv. szüneti egyezményt
- 1943. szept. 10: a szövetségesek nyilvánosságra hozzák az olasz fegyv. szüneti egyezményt => a németek megszállják Olo. északi és középső területeit => megakad a szövetséges előrenyomulás

6. Magyarország német megszállása
- a németek tudnak a titkos fegyv. szüneti tárgyalásokról, Mo. óriási stratégiai szereppel bír, ha átáll, hátba tudja támadni a Balkánon + keleten állomásozó német csapatokat =>
- 1943. őszén elkészítik Mo. megszállásának haditervét: margaréta 1
- 1944. márc: a Vörös Hads. a keleti fronton eléri a Kárpátok vonalát + a szövetségesek nyomulnak előre Olo-ban + kiszivárogtatnak kamu partraszállási terveket, köztük: trieszti partraszállás <- Mo. közelében =>
- 1944. márc. 15: Hitler magához rendeli Horthyt, és a m. vezérkari főnököt: azt követeli Ho-tól, hogy váltsa le a Kállay kormányt, helyébe ültessen német barát politikust, cserébe Hitler megígéri, h a német átszállás csak a személycsere ideéig tart majd => Ho. nemet mond
- 1944. márc. 19: a németek megszállják Mo.-t, nincs ellenállás (a kormányzó nincs Mo-n => nem tud parancsot adni rá, de nem is lett volna értelme, Mo. be van kerítve minden oldalról)
- a megszálló n. csapatokkal együtt Mo-ra jön a gestapo (náci politikai rendőrség) 200 ügynöke is: feladatuk kiiktatni a közéletből a németellenes politikusokat, kitisztítják a hadsereget és a közigazgatást, betiltják az ellenzéki pártokat és az ellenzéki sajtót
- 1944. márc. 22: új ném. barát kormány: Sztójay Döme, a gyakorlati hatalom Edmund Weesenmayer kezében van: Hitler által küldött német felügyelő
- a német megszállással Mo-n is megkezdődik a zsidók írtása (Endlösung):
- ekkor kb 825k zsidó él itt (kb 300k a revízió kapcsán került Mo-hoz)
- az SS zsidó ügyosztályát Adolf Eichmann vezeti
- 1944. márc-tól a zsidókat a sárga csillag viselésére kötelezik
- 1944. ápr.: megkezdődik a vidéki zsidóság gettósítása, ápr.16: az 1. gyűjtőtábor: Kárpátalja, ma ápr. 16: a holokauszt emléknapja
- 1944. jún: deportálják a gettókba zárt vidéki zsidóságot (437k)
- 1944. ápr.: Mo-nak ki kell küldenie a szovjet frontra az 1. magyar hadsereget (300k)
- 1944. márc: a szovjetek elérik a Kárpátok vonalát
- 1943. nyár óta I. Mihály titkos különbéketárgyalásokat folytat a Szu-val ->
- 1944. jún.: titkos fegyv. szüneti megállapodás: a 2. bécsi döntést semmisnek tekinti
- 1944. aug. 20: a szovjetek átlépik a román határt (Prut folyó környékén)
- 1944. aug. 23: letartóztatják Ion Antonescut => R. átáll a szövetségesek oldalára
Mo-n:
- Endlösung:
- 1944. júl: a budapesti zsidóság deportálása kezdődött volna meg, de Horthy megakadályozza: ok:
- a vidéki zsidóság deportálása komoly tiltakozást váltott ki (Mo-n és külföldön is)
- 1944. júl-ra Ho. is megismeri az auswitz-jegyzőkönyvet (2 szlovák A-ból szökött zsidó írta, az egész világ megtudja, mi folyik A-ban)
- normandiai partraszállás (1944. jún. 6) + közelednek a szovjetek => Ho. szembe mer szállni
- a romániai események hatására:
- 1944. aug. 24: Ho. leváltja a Sztójay kormány, helyette: Lakatos Géza (vezérezredes), feladata: szervezze meg a kiugrást a háb.-ból
- 1944. szept. 28: a magyar fegyv. szüneti delegáció kimegy Moszkvába (vezetője Faraghó Gábor vezérezredes)
- 1944. okt. 8: megkapják a fegyv. szün.i feltételeket Molotovtól (sz. külügymin.): azonnali szembefordulás a németekkel + lemondani a revíziós vívmányokról
- 1944. okt. 11: aláírják a fegyv. szün.-t
- 1944. okt. 15:
- Horthy közli a kormánnyal a fegyv. szün.-t (Edmund Veesenmayer is most hall róla először, tényleg sikerült titokban tartani)
- Ho. proklamáció: a rádióban is nyilvánosságra hozza a f.sz.-t, de a gestapo eddigre már kitisztította a tiszti kart, az mostanra nyilas érzelmű => nem továbbítják Ho. utasításait
- Otto Skorzeny SS ezredes túszul ejti Ho. fiát => a Ho. proklamáció visszavonására kényszeríti =>
- 1944. okt. 16: Ho. visszavonja a proklamációt + lemond a kormányzóságról, utolsó lépéseként kinevezi Szálasi Ferencet min. e.-nek: a nyilas mozg. vezetője, hivatalos titulusa: nemzetvezető => kezdetét veszi a „vész korszak”
- szovjet előrenyomulás:
- 1944. szept. 23: átlépik a m. határt Battonya térségében
- délről északi irányba indulnak, cél: elvágni az erdélyi + Kártpátalján állomásozó m. csapatokat Bp.-től => elfoglalják a Tiszántúl déli + középső területeit
- 1944. okt. 9: debreceni tankcsata: a németek egyelőre megállítják a szovjet előrenyomulást
- Szálasi Ferenc:
- továbbra is kitart a németek ellen =>
- a háb. utolsó hónapjaiban lepusztul a nemzeti vagyon 40%-a, több 100k ember hal meg
- megkezdődik a bp.-i zsidóság üldözése: Duna-parti gyilkosságok + 50-70k zsidót gyalogmenetben megindítanak a nyugati határ felé (a szövetségesek már lebombázták a vasúthálózatot) <- az SS-nek akarták átadni őket; a 250k-es bp-i zsidóságból a szovjetek már csak 100k-et fognak találni
- az ellenállás Mo-n:
- 1944. ápr: létrejön a Magyar Front: benne van a Kisgazdapárt, Parasztpárt, MSZDP, kommunisták, legitimista csoportok} 1944. szept. a kiugrási kísérletkor felajánlották támogatásukat, de Ho. ezt nem vette igénybe, h titokban tudjanak maradni a tárgyalások
- 1944: a Magyar Front átalakul: A Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága: vezetője Bajcsy-Zsilinszky Endre: cél a fegyveres ellenállás megszervezése a n-ek ellen, Bp. felszabadítása még a szovjetek előtt. 2 hét múlva beköpik a szervezkedést => a vezetőket kivégzik
- Buda szovjet megszállása
- 1944. dec: folytatódik a sz. előrenyomulás: elfoglalják a Duna-Tisza közét
- 1944. dec. 26: zárul a gyűrű Bp. körül: kb 80k német + magyar katona van benn <- Hitler erődnek nyilvánítja Bp-t => az utolsó emberig harcolni kell (egyesek 2. Sztálingrádként is emlegették, az egyik legnagyobb vh-s ütközet)
- 1945. jan. 18: a sz-k elfoglalják a pesti oldalt
- 1945. febr. 10: már csak a budai várhegyet tartják a n-k + m-ok} 44k => kitörnek a várból, mindössze 800-nak sikerül
- mikor a VH. betört a várba, a vár alatti kórház sebesüljeit lemészárolták
- a németek kiszorulása:
- 1945. márc. 6: a német hads. utolsó offenzívája: „tavaszi ébredés”, cél: előretörni a Duna vonaláig, védeni a zalai olajmezőket
- 1945. márc. 15-re az off. összeomlik, a VH megy át ellentámadásba =>
- 1945. ápr. 4: kiszorítják a német erőket Mo-ról, az utolsó település, amit elhagynak: Nemesmedves (Vas megye)

A párizsi béke, 1947. febr. 10:
Magyarországon helyreállítják a trianoni határokat, egyetlen módosítás:
Csehszlovákia javára: Pozsonytól délre 3 magyar lakta falu hozzájuk kerül, h Pozsony ne legyen annyira a határon (kb 43 km2)
Kárpátalja Csehszlovákia helyett a Szovjetuinóhoz kerül (Ukrajna részeként) <- ok: a Szu. minden blokkországával szeretne közös határt.

16. Náci ideológia

16. Náci ideológia

A náci mozgalom a 20-as évek elején kezdett el szerveződni. Támogatói voltak a háborúból hazatért katonák, akik munka nélkül maradtak, így a szélső jobb oldali szervezetek pártolták. Ekkor szerveződött párttá az NSDAP. 1923--ban volt a sörpuccs, aminek következtében Hitler (1889-1945) híressé vált, mint a párt vezetője. A sörpuccs után Hitler börtönbe került, ami alatt megírta a Mein Kampf-t (=Harcom). A művében a náci ideológiát fejti ki, melynek szerves része a fajelmélet, és az antiszemitizmus. Ez egyben politika program is volt, az antiszemitizmus legszélsőségesebb formájában. Szociális demagógiát alkalmazott: a munkásoknak munkát ígért, a zsidóság visszaszorítását, a parasztoknak földet ígért, a határon túli németeknek pedig védelmet. A nemzeti demagógia is megjelent, hisz a megalázott német nép érzéseit képviselte, a versailles-i békét meg akarta változtatni. Célja az új Német birodalom megalkotása. Kelet-Európa felé akart terjeszkedni, mondván a németeknek élettér kell. Fel akarta számolni a szovjet bolsevizmust. Kidolgozta a fajelméletet, melynek elemei:
- vannak kultúrateremtő fajok, hordozó fajok és romboló fajok
- a német felsőbbrendű faj, ők az árják (=uralkodó nép), és meg kell akadályozni, hogy a zsidó néppel keveredjen.
- a legalsóbb rendű faj a zsidóság
Az anschluss t akarta megvalósítani, ami az Ausztriával való egyesülést jelentené. A parlamenti demokráciát elveti.

Az NSDAP a 20-as években még nem rendelkezett komoly társadalmi bázissal, ezért akartak kiépíteni egy pártapparátust. A propagandaszervezeteknek 2 módszerük volt a meggyőzésre. Az első a kampányolás, plakátok, sajtó bevonása, rádión keresztül beszélni, hisz a cél a tömeg befolyásolása. A szónoki fordulatok, és a külsőségek fontosak a szenvedély felszítása érdekében. A másik módszer a megfélemlítés, mégpedig az SA rohamosztag segítségével. 1922-ben alakult, ők voltak a barna-ingesek  Vezetőjük Ernst Röhm volt. Hitler segítségével szervezett, országos pártot alakított ki.

Hitler az előző hibáján okulva már törvényesen akarta megszerezni az irányítást az országban. 1929-től világgazdasági válság volt, ami Németországot érzékenyen érintette. Nyomor, visszaeső ipari termelés, magas munkanélküliség, stb.  mind hozzájárultak ahhoz, hogy a szélsőséges mozgalmak megerősödjenek. Gyors, radikális változásokat ígértek. A náci párt híveinek száma így folyamatosan nőtt. A szocdem nem tudott mit kezdeni a szélsőségekkel, a 30-as években fel is bomlik a koalíció. 1932-ben voltak választások, ahol az NSDAP-nek volt a legtöbb képviselője. Hindenburg kinevezte kancellárrá Hitlert 1933 januárjában, ezzel indult meg a náci hatalom. A jobb oldali konzervatívok kormánytöbbségben voltak, céljuk Hitler ellenőrzése volt. 1933-ban a választásokon kigyulladt a reistag, és a nácik egy bolgár kommunistára gyanakodtak, pedig egy holland elmebeteg tette. Több ezer embert letartóztattak. A választások után 44%-ra ugrott az NSDAP.
Hitlert felhatalmazták a rendeleti kormányzásra, így a parlament jóváhagyását elkerülhette. 1933 nyarától kezdve egypártrendszer alakult ki, csak az NSDAP működhetett. Feloszlatta a szakszervezeteket, és a 33’-as novemberi választásokon 92%-os támogatottságával a nemzeti szocialista pártállam és a náci diktatúra elkezdett kiépülni.

A hatalom megszerzésének eszköze volt az SA. 1933 őszére már 1 millió tagja volt, 3.5 millió tartalékossal. Röhm célja volt, hogy az SA átveszi a hadsereg szerepét, és ez által egy népi hadsereg lenne a keze alatt. Hindenburg, Hitler és a hadsereg tiszti kara ezt ellenezte, nem akartak eltérő nézeteket.

Hitler megerősítette testőrségét. Ez lett az SS (=véderő), ami 1923-ban alakult ki. A politikai rendőrségét is megerősíti, ami 1933 után alakult. Ez volt a Gestapo, a titkos államrendőrség.

1934. június 29-30-án volt a hosszú kések éjszakája, amikor Hitler megbízásából az SS és a Gestapo eltávolítja az SA vezetőit. Ezáltal az SS lesz a birodalom legerősebb fegyveres testülete, aminek Hitler lesz a vezetője, majd később a Gestapo-t is átveszi.

1934 augusztusában halt meg Hindenburg. Hitler ezek után megszüntette az elnöki tisztséget, és államfői jogokat biztosított magának. Ő lett a vezér=Führer.

Népszavazással megerősítette pozícióját, növelte az SS hatalmát.

A totális diktatúra jellemzői:  

A náci elv szerint az ellenőrzés alól senki nem vonhatja ki magát. A kultúra a náci propaganda szolgálatába került, ellenőrizte a sajtót. Az oktatásban a testkultúra és a náci szellemiség került előtérbe. A szabadidőt is irányítani akarta (Jungvolk: 10-14 éves korig, Hitlerjugend: 14-18 éves korig). Bizonyos egyházi személyeket koncentrációs táborokba küldött. A női emancipációt ellenezte, mondván a nő feladata a szülés, hogy minél több német legyen (ennek érdekében kísérleteztek azzal, hogyan lehetne ikerszülést produkálni).

A fő ellenség a zsidóság. 1935-ben kiadták a nürnbergi törvényeket, amelyben a zsidók törvényes visszaszorítását fektették le: megfosztották tőlük állampolgárságukat, megtiltották a nemi kapcsolatot és házasságot a zsidók és németek között. 1938-ban volt is egy szervezett támadás a zsidóság ellen, a kristályéjszaka. Sok embert csuktak le, boltokat tettek tönkre, zsinagógákat gyújtottak fel. 300.000 zsidó vándorolt ki Németország területéről.

A zsidó vállalatokat árjásították, nem járhattak iskolába a zsidó gyerekek, és kitiltották őket a hivatalokból.

Hitler szervezett tömeggyűléseken alázta meg a versailles-i békét folyamatosan. A munkanélküliséget közmunkával és fegyverkezéssel oldották meg. Ekkor vezették be a fizetett szabadságot, és a társadalombiztosítást, valamint ekkor lett népautó a Volkswagen, és fegyverkezési program indult. Németország kilábalt a válságból, a gazdaságot innentől kezdve az állam irányította.

Német terjeszkedés a 30-as években:

A külpolitika alapja, hogy a versailles-i békerendszer érvénytelen, és a német lakta területeket akarta visszaszerezni. 1933-ban kilépett a népszövetségből, és a sereg létszámát megnövelte 5x-re. Létrehozzák a légierőt, és a tengeri haderő fejlesztése is elindult. 1935-ben a Saar-vidék szavazás útján csatlakozott Németországhoz. Általános hadkötelezettséget vezetett be. A stresa-i nyilatkozat értelmében az angolok, franciák és olaszok nem pártolták a felbontást, ők kitartottak a béke mellett. 1935-ben a franciák és a szovjetek szerződésben megegyeztek, hogy külső támadás esetén kölcsönösen segítik egymást. Az angolok és a németek flottaegyezményt kötöttek, mely szerint az angolok hozzájárultak ahhoz, hogy a német tengeri flotta az övék 1/3-ra nőhessen. 1936-ban Hitler parancsára a német sereg bevonul a Rajna bal partjára, ami egy demilitarizált övezet volt, de senki nem tett ez ellen semmit.

A német-olasz viszony nem kezdődött jól, mert amikor a náciknak lehetősége nyílt az anschlussra  az olasz Mussolini csapatösszevonást rendelt el. Ekkor még Hitler hátrált. Egyfajta szövetség kezdett kialakulni mégis köztük 1936-ban. Mussolini célja a Római birodalom feltámasztása volt, ehhez 2 lehetséges területen tudott volna terjeszkedni: Duna völgye, Földközi-tenger medencéje és tudott volna még gyarmatosítani. Nemzetközi okok miatt gyarmatosított, megszerezte a mostani Etiópia területét, de ezt a népszövetség ellenezte. 1936-ban kilépett Olaszország, és Mussolini meghirdette a Berlin-Róma tengelyt, ami az érdekszférákat elhatárolja, de a külpolitikát összehangolja. Ez már közelített a szövetség felé.

Az 1936-39-ben volt a spanyol polgárháború. 1931-től volt ott köztársaság, majd az 1936-os baloldali győzelemmel kitört a háború. A jobboldal győzött Franco vezetésével, a németek és az olaszok őt támogatták. A bal oldalt ezzel szemben a szovjetek pártolták. 1936-ban jött létre az antikomintern paktum, Németország és Japán kötötte meg a szovjetek ellen. 1937-ben csatlakoztak ehhez az olaszok, így jött létre a Tengelyhatalmak.

1938-ban megtörtént az anschluss. Mussolini már ezt elfogadta.

A Szudéta cseh-vidéken 3 millió német élt, és ezt a területet akarta megszerezni Hitler. 1938 szeptemberében a müncheni konferencián összeült Hitler, Mussolini, az angol miniszterelnök Chamberlain, és a francia miniszterelnök Daladier. A cseheket nem hívták meg. Hitler ígéretet tett, hogy nem lesz több követelése, csak a német lakta Szudéták. A nagyhatalmak hittek neki, így átadták Hitlernek. Innentől békét reméltek.
Ezen felül felszólították a magyarokat és a cseheket, hogy tárgyalják meg a magyar területi igényeket. 1938 az első bécsi döntés értelmében a Felvidék déli része Magyarországié lesz.

1939. március 14-én Szlovákia függetlenné válik, Tiso vezetésével német bábállam lett. Létrejött a Cseh-morva protektorátus, német védnökség.

A franciák és az angolok bejelentik, hogy német támadás esetén megvédik Lengyelországot. Ebbe bele akarták volna vonni a szovjeteket is, de Lengyelország őket nem engedte be az országba. A lengyel korridor kettévágta a német lakosságot, és Hitler azt követelte tőlük, hogy szabadon átjárhassanak azon keresztül. A lengyel ezt elutasította. Hitler megköti a szovjet-német meg nem támadási szerződést, majd 1939-ben felosztották Lengyelországot maguk között.

Széchenyi és Kossuth programja

1812 óta I. Ferenc először 1825-ben hívta össze az országgyűlést, Pozsonyban. Az 1825-27-es pozsonyi országgyűlésen a reformkor egy jelentős alakja, gróf Széchenyi István felszólalt a magyar nyelv oktatása ügyében és birtokainak egy éves jövedelmét ajánlotta fel a cél érdekében. Ezen az országgyűlésen reformok nem születtek, de törvénybe iktatták, hogy az országgyűlést három évente össze kell hívni, ami később erősítette az 1830-as évek reformmozgalmát.

gróf Széchenyi István:
1791-ben született, Bécsben, s később, 1860-ban ott is hunyt el. Udvarhű arisztokrata volt, aki Bécs és Nagycenk között nevelkedett, apja Széchényi Ferenc, édesanyja Festetics György nővére; Festetics Julianna, felmenői tehát művelt, az országért tenni akaró emberek voltak.

Széchenyi a napóleoni háborúk során belépett a katonaságba, huszártisztként és futártisztként szolgált, részt vett a győri és a lipcsei csatában. Még katonasága alatt beutazta Európát, járt Angliában, Franciaországban, Itáliában, Görögországban és a Török Birodalomban is. Útitársa a fiatal erdélyi arisztokrata, Wesselényi Miklós volt. Gondolkodásmódjuk, anyagi hátterük különbözött, de mindketten hatottak egymásra. Széchenyi nemzeti hagyományokat tanult Wesselényitől, Wesselényi pedig liberalizmust tőle. Széchenyi nyugathoz képest elmaradottnak látta Magyarországot és a Habsburg Birodalmat, felmerült hát a kérdés, hogy a fejlődő nyugathoz, vagy a lemaradó kelethez (Török Birodalom) akarnak csatlakozni?
Utazásai során főként Anglia nyűgözte le: az angol alkotmányos rendszer, a középosztály életszínvonala, és a reformokkal történő társadalmi fejlesztések.

Széchényi az arisztokráciát és a bécsi udvart tartotta alkalmasnak a reformok indítására, a köznemességet erre a feladatra alkalmatlannak gondolta. Azon a véleményen volt, hogy a reformokat az országgyűlés keretein belül kell meghozni, valamint célja volt Pesten egy mágnás réteg létrehozása az arisztokraták odakötésével.

Programalkotó művei:
A konjunktúra vége miatt a nemesség az 1820-as évek végére nehéz helyzetbe került. Széchenyi 1830-ban írta meg Hitel c. művét, amelyben leírta programját. (6 kiadás) A reformokat gazdasági oldalról közelítette meg, célja volt, bebizonyítani a nemességnek, hogy feudális kiváltságaik már nem szolgálják az érdekeiket. Erre jó példa, hogy mikor Széchenyi hitelt szeretett volna felvenni birtokai korszerűsítésére, a bank megtagadta tőle, abból az okból kifolyólag, hogy az ősiség törvénye (aviticitas) értelmében a nemesi birtok nem elárverezhető, így pedig fedezetként sem szolgálhat. Javasolta továbbá a robot eltörlését, a jobbágyfelszabadítást - ami lassú ütemű fejlődési folyamat; valamint a kilences és a belső vámok eltörlését is, mert ezek a kereskedelmet és a szabad versenyt akadályozzák. Arisztokrata létére azt mondta, le kell mondani a rendi kiváltságokról, amit Ausztriában épp ezért jól fogadtak, Ausztria pedig erős volt Magyarországgal szemben, mert védelmet nyújt Oroszországgal szemben.
A birtokos nemességnek nem tetszett az ötlet, de a társadalmi összeütközést elkerülendően Széchenyi lassú, folyamatos fejlődést szeretne.
Dessewffy József, konzervatív politikus Foglalat c. művében elemezte a Hitelt, támadta a rendi rendszer megreformálásáról szóló javaslatokat. Széchenyi erre két másik művel reagált: 1831-ben megjelent a Világ, melyben a különbségekről írt, 1833-ban pedig a Stádium, amit csak Lipcsén lehetett kiadni, mert a cenzúra máshol nem engedte. A "Stádium" cím a változások szakaszaira utal, a műben 12 pontba szedve állítja logikai sorrendbe reformjait, mégis egységes program ez a rendi rendszer felszámolásáról. Kiemeli, hogy a reformokat a kormányzattal együtt kell meghozni, a birodalmi keretet tehát nem áll céljában felszámolni. Ennek oka, hogy Ausztria erősebb Magyarországnál valamint az Oroszországtól való félelem. A hitel hiányából indul ki a Stádium is:
Első pontja, hogy kell egy hitel törvény, valamint el kell törölni ősiség törvényét és a háromlási jogot (fiscalitas).
A nemzeti egység kialakulását is fontosnak tartotta, ennek érdekében pedig szorgalmazta, hogy mindenkinek adjanak politikai szabadságjogokat , például terjesszék ki a választójogot és a vármegyék is népképviseleti alapon legyenek.

2. Meg kell adni a birtokbírhatás jogát a nem nemeseknek is, ne legyen különbség; valamint törvény előtti egyenlőség kell.
3. legyen törvényes pártvéd, például politikai képviselet
4. szükség van részleges közteherviselésre
5. monopóliumok és céhek felszámolásának fontossága
6. magyar nyelv használata az igazságszolgáltatásban is
7. helytartótanács szerepének növelése
...
12. nyilvánosság (pl.: igazságszolgáltatásnál és tanácskozásoknál)

Gyakorlati munkássága:
Széchenyi sok pénzt áldozott a gazdaság fejlesztésére: 
1827-től angliai mintára már működött az első úri kaszinó, amely kb. 150 tagot számlált, s ahol az urak gazdasági és politikai kérdéseket vitattak meg; valamit szintén angol mintára Széchenyi meghonosította a lóversenyzést is. 1828-ban jelent meg Lovakrul c. könyve, melyben kifejtette a lótenyésztés hasznosságát.
1830-ban Széchenyi kezdeményezésére megalapították a Magyar Tudományos Akadémiát, innen számítjuk a reformkor kezdetét.
A közlekedés fejlődéséhez is nagyban hozzájárult:
Megkezdődött a Lánchíd építés, ami 1839-től 1849-ig tartott és Pest-Buda fővárossá tételét szolgálta. Megindult a Tisza szabályozása, a gőzhajózás a Dunán és a Balatonon, létrejött az óbudai hajógyár, de nevéhez kötődik még a Vaskapu hajózhatóvá tétele, a selyemhernyó-tenyésztés népszerűsítése és az első gőzzel hajtott hengermalom megépítése is. 

Kossuth Lajos:

1802-ben született Monokon és 1894-ben halt meg, Torinóban. Birtoktalan nemesi családból származó zempléni kisnemes volt, aki a távol lévő főrend követeként vett részt az országgyűlésen. Foglalkozása ügyvéd volt, vármegyei szolgálatokat látott el. (Uralkodóváltás: I. Ferenc halála 1835-ben, V. Ferdinánd követi a trónon, Metternich kancellár keményen fellép a reformmozgalom térnyerése ellen.) Kossuth szerkesztette a Wesselényi által indított Országgyűlési Tudósításokat, melyeket kézzel írott magánlevélként terjesztett. 1836-ban az országgyűlés vége után is folytatta munkáját: törvényhatósági tudósításokat terjesztett a vármegyei életről, ebben a tevékenységében megmutatkozott a reform szellem. 1837-ben letartóztatták és börtönbe zárták (ezután mártírként tekintettek rá). Letartózatták az országgyűlési ifjak vezetőit is (pl.: Lovassy László) és elítélték Wesselényit is, de őt betegsége miatt elengedték. A nemesek a reformerek mellett álltak ki, mert letartóztatásuk rendi jogokat sértett, amiért bírói ítélet nélkül fogták el őket. Az 1839-1840-es országgyűlésen a Deák által vezetett ellenzék hatást gyakorolt a kormányzatra, kiengedik a foglyokat, elfogadtatják az önkéntes örökváltságot (ez utóbbi nem hozott változást, a jobbágyok nem tudták kifizetni az összeget önmaguk megváltásáért, a földesurak pedig nem engedhették azt el, mert úgy csődbe mentek volna). Kossuth a börtönben töltött idő alatt tanult, megerősödve jött ki. A politikai irányzatok közül Kossuth a liberális táborhoz tartozott, az volt a legnagyobb/legerősebb, és ő volt az ellenzék vezére. A kormány hivatalos nyilvánosságot (cenzúra által megfigyelt nyilvánosságot) biztosított a számára, Landerer Lajos (Pesti nyomdatulajdonos) pedig szerkesztői állást ajánlott számára a Pesti Hírlapnál, 1841 januárjában. Kossuthot ily' módon ellenőrzés alatt tarthatták, mert Landerer Lajos kapcsolatban állt a bécsi titkos rendőrséggel is. 

Kossuth népszerűvé tette a Pesti Hírlapot (60-ról 5200-ra nőtt az előfizetők száma), a lap heti 2-3 alkalommal jelent meg. Meghonosította a vezércikket, s a továbbiakban azokban fejtette ki a programját és népszerűsítette az ellenzék eszméit; a polgári haladás és a nemzet felemelkedéséért vívott harc eszköze lett.

Kossuth programja:
Kossuth programja magába foglalta az érdekegyesítést és a jogkiterjesztést, azaz az alkotmány liberalizálását. Az önkéntes örökváltság mellett volt, de mivel látta, hogy nem működik, helyette kötelező örökváltságot javasolt, ami azt jelentette, hogy a jobbágy helyett az államnak kellett kifizetni a megváltást. Az államnak így több bevételre lesz szüksége, ezért a közteherviselés is fontossá vált.
Gazdaság terén először meg akarta szüntetni a vámhatárokat, de 1842-ben részt vett egy ipari kiállításon, és látta, hogy az osztrák és cseh termékek fejlettebbek, s rájött, hogy védvámokra van szükség; ezzel védené a magyar ipart az osztrák és a cseh ipartól . Célja az önálló nemzetgazdaság létrehozása volt. Ennek érdekében ipari egyesületet hozott létre, valamint létrehozta a Magyar Kereskedelmi Társaságot, a kereskedelem fejlesztéséért. 18844-ben létrejött a Védegylet, a magyar ipar védelmére szolgáló társadalmi szervezet, aminek Kossuth lett az igazgatója és a belépőknek vállalniuk kellett, hogy 6 éven át csak magyar termékeket vásárolnak.
1844-ben Kossuthot leváltották szerkesztői állásából, így 2 évig nem tudott publikálni, 1846-tól pedig a Heti Lapba írt. Programjának négy fontos fogalma a szabad föld, szabad ember, szabad nemzet és önálló nemzetgazdaság volt.

Széchenyi (Sz) és Kossuth (K) összehasonlítása:
Reformkor jelszava: haza és haladás -> mindketten ezeket tartották fontosnak
Származás:
- Sz: udvarhű környezet, arisztokrata (főnemesség)
- K: rendi környezet, birtoktalan nemes
Társadalmi bázisuk:
- Sz: főnemesség, a tömeget kizárná
- K: paraszt, polgár, nemes; érdekegyesítést szeretne
Ütem:
- Sz: lassú, szerves átalakulás
- K: gyors
Reformok sorrendje:
- Sz: gazdasági felzárkózás -> polgári átalakulás
- K: polgári változások -> gazdasági fellendülés
Ausztriához való viszony:
- Sz: konfliktus kerülése a reformok érdekében
- K: a birodalom létét elismeri, de konfliktusokat vállal a reformokért
Nemzetiségi kérdés:
- Sz: türelemre int, a nemzetiségeket meg kell nyerni
- K: jogkiterjesztés a nemzetiségekre, asszimiláció -> erős, magyar nemzetállam

A Kossuth-Széchenyi vita:
A Pesti Hírlap radikális hangvétele kiváltotta Széchenyi nemtetszését, Kossuth a lapban támadta a mérsékelt Széchenyit.
Széchenyi Kossuth ellen fordul a Kelet Népe című vitairatban. A céljuk egy volt: egy erős, modernizált, minél függetlenebb Magyarország megteremtése, de az eszközökben nem értettek egyet. Széchenyi meglátása szerint Kossuth veszélyeztette a békés reformokat a radikális politikájával, ki fogja vívni a kormányzat ellenállását és forradalom lesz. 
Kossuth válaszában a legnagyobb magyarnak nevezi Széchenyit, és azt mondja, a Széchenyi által megkezdett úton halad tovább. A liberális közvélemény a gyors reformokat tartotta jónak, Kossuth pártján álltak, Széchenyi elszigetelődött.
Az igazi vita nem köztük zajlott, hisz mindketten liberális reformerek voltak, hanem köztük és a konzervatívok közt. A történetírás később különböző modokon értékelte a vitájuk, a két világháború közötti jobboldal Széchenyinek, a II. világháború utáni baloldal Kossuthnak adott igazat.