ET - 29.
Magyarország a második világháborúban
(emelt tétel, de nektek is van ilyen, szóval ha vki esetleg hasznát veszi... :) )

1. Trianon tragédiája és következményei
- Trianon: 1920. jún. 4.
- a határokról nem etnikai, hanem gazdasági, stratégiai szempontok döntenek (elcsatolják az összes nagyobb bányavidéket, nyersanyaglelőhelyet; levágják az összes jelentősebb vasúti szárnyvonalat (a hadseger mozgósítását akadályozza)
- 282k km2 -> 93k km2; az ország területe 67%-kal csökken
- 18,3 millió ember -> 7,9 millió
Területelosztás:
- Románia: Erdély, Kelet-Tiszántúl, Temesköz keleti része} 102k km2, 5,2 millió lakos <- 1,6 millió magyar
- Csehszlovák Kt: Felvidék, Kárpátalja} 63k km2, 3,5 millió lakos <- min. 1 millió magyar
- Szerb-Horvát-Szlován Királyság: Nyugat-Temesköz, Bácska }Vajdaság; Baranya-háromszög (Dél-Baranya), Muraköz} 21k km2, 1,5 millió lakos <- 0,5 millió magyar
- Ausztria: Őrvidék/Burgenland: 4000 km2, 300k lakos <- 26k magyar
- Lengyelo.: Árva és Szepes vármegye északi rézse: 600 km2, 25k lakos <- magyarok nincsenek
- Olaszo.: Fiume kikötője átmenetileg hozzájuk kerül
Az elcsatolt területek lakosságának nagy része nem magyar, de így is mélyen belevágnak az összefüggő magyar tömbbe, kb 3,3 millió magyar kerül a határon túlra, ez a kárpát-medencei lakosság kb 34,1 %-a (bő 1/3). Az elcsatolt magyarság több mint fele a határ mentén kb 20-30 km-es sávban, összefüggő tömbben él (összefüggő tömb még: Székelyföld)
- a hadsereg létszámát 35k főben maximálták, nem lehet ált. hadkötelezettség, csak önkéntes jelentkezés alapján lehet feltölteni a hads.-t. Megtiltják a modenr fegyvernemek kiépítését, a jóvátételről nem mondtak pontos összeget.
Trianon tragédiája a magyarság számára teljesen elfogadhatatlan, csak olyan pártokat fogadnak el, megyek felveszik a programjukba a revíziót.
Revíziós elképzelések:
- irredentizmus: a történelmi Mo. területét követelnék vissza
- mérsékeltebb: 20-30 km.rel kitolni a határokat, igazodni az etnikai határokhoz (ennek több támogatója van)
Az 1920-as években a magyar diplomácia nyíltan nem állhat elő ilyen ötletekkel.
Ez a légkör nagyban befolyásolja a magyar külpolitikát is, Mo. azokkal az országokkal szövetkezik, amelyik revíziót ígér (Olo: 1927: örök barátsági és együttműködési szerződés, nagyhatalmi partnert akarunk a revíziós törekvésekhez; No: 1933: Gömbös Gyula No-ba utazik, de Hitler egyelőre csak Csehszlovákiával szemben támogatja a revíziót => előtérbe kerül az olasz kapcsolat; 1936: Berlin-Róma tengely => Mo. is német érdekszféra lesz => Mo. számára megszűnik az egyensúlyozó szerep No és Olo között (Gömbös mindkettővel jóban akart lenni), utána próbálnak távolságot tartani a németektől, de ez egyre lehetetlenebbé válik)
Revíziós vivmányok:
- Csehszlovákia: Hitler halálra ítélte, a Szudéta-vidéken élő 3 milliós német tömböt akarja No-hoz csatolni, Mo-nak katonai részvétel fejében odaígéri a Felvidéket <- a m-ok békés, tárgyalásos úton szereznék meg => nemet mondanak.
1938. aug: a magyar vezetés a békés megoldás érdekében találkozik a kisantant vezetőkkel (ekkor Imrédy Béla a min.e.): bledi egyezmény: a kisantant államok elismerik Mo. fegyverkezési egyenjogúságát, cserébe Mo. mondjanak le az erőszakos határváltoztatások politikájáról. <- mindegy, mert ekkorra mér Kö-Eu. német érdekszféra:
1938. szept. 29: müncheni négyhatalmi konferencia: a csehsz-i németlakta területek No-hoz kerülnek, a Felvidékről magyar cssz kétoldalú tárgyalások döntsenek (komárom), ha ezek 3 hónapig nem vezetnek eredményre, nagyhatalmi bíráskodás dönt. Nem vezetnek eredményre =>
1938. nov. 2: első bécsi döntés: a döntőbíró No és Olo (csak ők, az engedmények politikája miatt):
- a Felvidék túlnyomórészt m. lakta területei Mo-hoz kerülnek (kb 12k km2, 870k ember <- 90% magyar => etnikailag jogszerű
Tanulság Imrédy számára: Kö-Eu. a németeké, sikeressééget csak az ő oldalukon lehet elérni => n. barát politikát folytat <- nem támogatják => lemond (38. dec.), de Teleki javaslatára Horthy ad neki még egy esélyt, de I.B. folytatja a németbarát politikát => megbuktatják (1939. febr) => új. min. e.: Teleki: 1939-41
- 1939. márc: újabb revíziós lehetőség: márc. 14: „független” (német bábállam) Szlovákia, Csehsz. bomlásfolyamata zárul, márc. 15: Hitler bevonul Prágába, létrejön a Cseh-Morva Protektorátus. Kárpátalja sorsa még kérdéses => megszállják a m. honvédség alakulatai: 1939. márc. 15-18: 12 171 km2, 496k lakos <- 13% magyar => etnikailag nem igazolható (a többség ruszin, ukrán)
- 1940. aug. 30: második bécsi döntés: 3. revíziós lépés, É-Erd. + Székelyföld
- 1941. ápr. 11: Mo. beszáll Jugoszlávia lerohanásába => 4. revíziós siker.

2. Magyarország 1939-41-ben
- Mo. miniszterelnöke Teleki Pál (1939-41): álláspontja:
- fegyveres semlegesség politikája: Mo. őrizze meg semlegességét a világháborúban, a fegyveres erőket tartogassa a háború utáni rendezés időszakára (tanulván az 1. vh.-t követő román és  megszállásból), de ha lehetőség nyílik a revízióra, azt ki kell használni
- lehetőség a revízióra: 1940. jún: Sztálin ultimátumot intéz Romániának, melyben Besszarábia területét követeli (kb 44k km2), a románok ennek eleget is tesznek => Mo kihasználná Rom. szorult helyzetét => magyar csapatok sorakoznak fel a Tiszántúlon, próbálnak nyomást gyakorolni R-ra
- Hitler nem akar bonyodalmat ebben a térségben, a német hads. Nyugat-Eu.-ban van lekötve => m.-r. kétoldalú tárgyalásokat javasol, de ezek nem vezetnek eredményre =>
- 1940. aug: a románok felkérik döntőbírónak No-t és Olo-t =>
- 1940. aug. 30: 2. bécsi döntés:
- Észak-Erdély és Székelyföld Mo-hoz kerül: 44k km2, 2.4 millió ember, 52%-ban magyar, kb 1 millió román kerül vissza Mo-hoz. Ez a revíziós lépés megintcsak nem önerőből történt, részben jogos a magyar többség miatt. A terület bevétele nem megy békésen, a kivonuló román csapatok fegyvert adtak a román civileknek <- orvlövészként lelőttek magyarokat, a magyarok részéről ezt pedig megtorlás követte.
- Dél-Erdély: marad a románoknál: kb 400k magyar él ezen a területen
- 1940. szept. 6: a veszteségeket kihasználva Ion Antonescu katonatiszt lemondatja Romániában II. Károlyt, helyette I. Mihály lesz a király, a tényleges irányító I.A. lesz, mint conducator = államvezér. Ez a rendszer quisling kormány, erősen német barát politikát folytat =>
- a magyar tiszti kar úgy látja, hogy a kö-eu.-i térségben a németek dominálnak, ha Mo. érvényesülni akar, akkor közeledni kell No. felé => 1940. őszén megindul egy versenyfutás Romániával No. kegyeiért (Mo. célja: revízió; Ro.: visszaszerezni É-Erd. + Székelyföldet)
- 1940. nov. 20: a tiszti kar nyomására Mo. csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez => Mo. feladja a fegyveres semlegesség politikáját
- Teleki kiutat akar biztosítani Mo. számára a német élettérből =>
- 1940. dec. 12: Teleki megköt Jugoszláviával egy örök barátsági szerződést (J. az egyetlen nem ném-barát szomszéd + J-nak ez azért jó, mert így nem lesz a hátukban egy ellenséges Mo., ha Olo-val lesznek elfoglalva). Ezt a szerződést a tiszti kar elutasítja.

3. Magyarország háborúba sodródása
- 1940. nyár: Olo. is belép a háborúba, a Balkán-fsz-n terjeszkednének a már 1939. ápr.-ban meghódított Albániát bázisként használva, a cél Görögo. efoglalása, de a g. hads. visszaveri a támadást, sőt Albániából is kiszorítja őket.
- Hitler támogatná az olaszokat a Balkánon, de hogy eljusson oda: ráveszi Jugoszlávia és Bulgária kormányait, hogy csatlakozzanak a háromhatalmi egyezményhez, felvonulási terepként használná őket a n. hads. számára
- Jugoszlávia: népfelkelés robban ki, elüldözik a ném. barát korm.-t => ellenük is háborúzni kell => felértékelődik Mo. szerepe
- H. azt kéri Mo.tól, hogy engedjék át a n. hads.-t, és vegyenek részt J. lerohanásában:
- a tiszti kar revíziós érzelmű, csatlakoznának H.-hez
- politikai elit (pl. Teleki): ellenzik, ha belépnek, végleg feladják a fegyveres semlegességet, Mo. náci csatlósállammá válik. A nyugati diplomácia azt üzeni Mo-nak, h ha belép a háb.-ba No. oldalán, akkor megszakítják velünk a diplomáciai kapcsolatokat és hadat üzennek. Teleki már látja, hogy hiába a német győzelmek, el fogják veszíteni a háb.-t, hogy felhívja a figyelmet a tragédiára:
- 1941. ápr. 3: Teleki főbelövi magát
- köv. min. elnök: Bárdossy László: 1941-42.
- H. 1941. ápr. 6-án lerohanja Jugoszláviát, ápr. 17-re J. elbukik
- ápr. 11: létrejön a „független” Horváto. (német bábállam) => Jug. államjogilag megszűnik létezni =>a m.-j. barátsági szerződés érvénytelen => Mo. beszáll a németek oldalán, visszaszerzik a Vajdaságot, Baranya-háromszöget és a Muraköz területét}11k km2. Etnikailag részben igazolható: kb 40%-ban magyar, ez itt a legnagyobb etnikum)
- Szlovénia: No és Olo osztozik rajta
- Olo-hoz kerül: Montenegró, Ny-Macedónia, Koszovó (+Albánia)} Nagy-Albánia
- Kelet-Macedónia: Bulgáriához kerül
- maradék Szerbia: német megszállás alá kerül

4. A német-szovjet háború
- okok:
- ideológia: antikommunizmus;
- katonai ok: a Szu. Chrurchill utolsó potenciális szövetségese => ha ezt az utat elvágja, N-B. is megadja magát;
- gazdasági ok: megszerezni a Szu. nyersanyagvagyonát (olaj) => Eu. erőforrásai az A-óc.-tól az Urálig n. kézbe kerülnének
- H. kezdetben nem számol magyar részvétellel, mert nem szán nekik további revíziót (oszd meg és uralkodj)
- m. tiszti kar: úgy véli, ez egy villámháború lesz, utána vége a világháb.-nak => az jár jól a háb. utáni rendezéssel,  aki részt vett a döntö győzelemben.
- 1941. jún. 26: 3 felségjelzés nélküli repülő lebombázza Kassát (32 halott) => a m. kormány azonnal a szovjetekre fogja, ezt indokként használva 1941. jún. 27-én beszáll a háb.-ba: a magyar légierő megtorló csapást mér a szovjetekre
- 1941. júl. 1: kimegy frontra a Kárpát-csoport (gyorshadtest): kb 45k katona
- a háborúba lépéssel még erősebben lekötjük magunka a n-ek mellett
- 1941. aug. 8: életbe lép a 3. zsidótörvény (német nyomásra): faji alapon határozza meg a zsidóságot, egy az egyben a nürnbergi faji törvényeket másolja: megtiltja a vegyes házasságot és nemi kapcsolatot
- 1941. dec: a német haderő vereséget szenved Moszkva alatt => világossá válik, hogy ez nem lesz villámháború + Mo. szerepe felértékelődik a németek szemében =>
- 1942. jan: Ribbentrop (n. külügymin.) + Keitel (vezérkari főnök) Mo-ra jön, és kényszerítik Bárdossyt a 2. magyar hadsereg frontra küldésére: kb 200k katona + 50k munkaszolgálatos (pl utat/hidat építenek, előaknázott területekre előre küldik őket), vezetője Jány Gusztáv =>
- 1942. jún.-ban induló offenzívában vesznek részt.
- A moszkvai vereség hatására Horthy arra következtet, hogy nem olyan biztos, h a németek megnyerik a háb.-t => leváltja a vezérkari főnököt: a ném. barát Werth Henrik helyett Szombathelyi Ferenc + 1942. márc: Kállay Miklóst nevezi ki min. e.-nek (Bethlen tanácsára), feladata: színleg kitartani a németek mellett, ugyanakkor nyitni nyugat felé, próbálja meg kivinni Mo.-t a háborúból.
- Mo-n háborúellenes a közhangulat: az első tüntetések már 1941-ben megtörténtek (41. okt. 6: Batthyány-örökmécsesnél, nov. 1: Kossuth sírjánál)
- 1941. dec: Népszava: kiad egy háb. ellenes karácsonyi különszámot, a legnevesebb írók szólalnak fel benne a háb. ellen
- 1942. febr: létrejön a Magyar Történelmi Emlékbizottság: színleg a történelmi hagyományok ápolására jön létre, valójában a háb. ellenes csoportokat foglalja magába: 1942. márc. 15-én tüntetést szerveznek (ekkor már Kállay a min. e.): kb 400 résztvevőt letartóztatnak (ok: nem lehet nyíltan a n-ek ellen fordulni) => a MTE felfüggeszti működését
- 1942. okt: Hitler követelései Mo-tól
- a zsidók teljes kizárása a gazdasági és kultúrális életből
- a zsidók kényszerítése megkülönböztető jelzés viselésére (sárga csillag)
- kezdjék meg a deportálásokat
Mindezt azért követeli, mert a szomszédos országok már megtették => az ottani zsidók Mo-ra menekültek (min. 100k)
Kállay ezeket a követeléseket még vissza meri utasítani, de vannak zsidóellenes intézkedések:
- 1941. aug. 8: 3. zsidótörv.
- 1941: kivittek 20k zsidót a Szu-ba munkaszolgálatosnak
- 1942. szept: a zsidók nem birtokolhatnak mezőgazdasági ingatlant
- 1942. nov: minden 18-48 év közötti zsidó férfi munkaszolgálatra kötelezhető
- a szovjet fronton:
- a 2. m. hads.-t az 1942. jún.-ban induló offenzívában vetik be:
- a Don-kanyarban, Voronyezs térségében állomásoznak, feladat: a Sztálingrádot ostromló szovjet csapatok hátának védelme egy szovjet ellentámadás esetén
- 1942. nov. 19: indul a szovjet ellentámadás (Zsukov marsall) =>
- 1943. jan. 12: doni katasztrófa: a magyarokat telibe kapja a szovjet offenzíva, kb 80k meghal, 40k kerül szovjet hadifogságba, 80k kerül haza, min. a fele súlyosan sebesülten
 a Kállay korm. beleerősít a titkos különbéketárgyalásokba: ezek megindulnak Töröko. Svájc, Svédo-ban

5. A szicíliai partraszállás magyarországi következményei
- 1943. júl 10: szicíliai partraszállás (Eisenhower) => Olo. pillanatok alatt összeomlik, Mussolinit bebörtönzik új min.el.: Pietro Badoglio: feladata különbékét kötni
- 1943. szept. eleje: az olaszok különbékét kötnek a szövetségesekkel
- az olo-i ese,ények hatására felerősödnek Mo-n a háb. ellenes csoportok:
- 1943. aug. 23-29: szárszói találkozó: a népi írók mozgalma szervezi, kb 600 értelmiségi gyűlt össze, már a háb. utáni rendezésen gondolkodnak, egyedül Erdei Ferenc veti fel, h mi lesz Mo-gal, ha a szovjetek szabadítják fel.
- 1943. szep. 9: a magyar és a brit diplomácia megköt egy titkos fegyv. szüneti egyezményt
- 1943. szept. 10: a szövetségesek nyilvánosságra hozzák az olasz fegyv. szüneti egyezményt => a németek megszállják Olo. északi és középső területeit => megakad a szövetséges előrenyomulás

6. Magyarország német megszállása
- a németek tudnak a titkos fegyv. szüneti tárgyalásokról, Mo. óriási stratégiai szereppel bír, ha átáll, hátba tudja támadni a Balkánon + keleten állomásozó német csapatokat =>
- 1943. őszén elkészítik Mo. megszállásának haditervét: margaréta 1
- 1944. márc: a Vörös Hads. a keleti fronton eléri a Kárpátok vonalát + a szövetségesek nyomulnak előre Olo-ban + kiszivárogtatnak kamu partraszállási terveket, köztük: trieszti partraszállás <- Mo. közelében =>
- 1944. márc. 15: Hitler magához rendeli Horthyt, és a m. vezérkari főnököt: azt követeli Ho-tól, hogy váltsa le a Kállay kormányt, helyébe ültessen német barát politikust, cserébe Hitler megígéri, h a német átszállás csak a személycsere ideéig tart majd => Ho. nemet mond
- 1944. márc. 19: a németek megszállják Mo.-t, nincs ellenállás (a kormányzó nincs Mo-n => nem tud parancsot adni rá, de nem is lett volna értelme, Mo. be van kerítve minden oldalról)
- a megszálló n. csapatokkal együtt Mo-ra jön a gestapo (náci politikai rendőrség) 200 ügynöke is: feladatuk kiiktatni a közéletből a németellenes politikusokat, kitisztítják a hadsereget és a közigazgatást, betiltják az ellenzéki pártokat és az ellenzéki sajtót
- 1944. márc. 22: új ném. barát kormány: Sztójay Döme, a gyakorlati hatalom Edmund Weesenmayer kezében van: Hitler által küldött német felügyelő
- a német megszállással Mo-n is megkezdődik a zsidók írtása (Endlösung):
- ekkor kb 825k zsidó él itt (kb 300k a revízió kapcsán került Mo-hoz)
- az SS zsidó ügyosztályát Adolf Eichmann vezeti
- 1944. márc-tól a zsidókat a sárga csillag viselésére kötelezik
- 1944. ápr.: megkezdődik a vidéki zsidóság gettósítása, ápr.16: az 1. gyűjtőtábor: Kárpátalja, ma ápr. 16: a holokauszt emléknapja
- 1944. jún: deportálják a gettókba zárt vidéki zsidóságot (437k)
- 1944. ápr.: Mo-nak ki kell küldenie a szovjet frontra az 1. magyar hadsereget (300k)
- 1944. márc: a szovjetek elérik a Kárpátok vonalát
- 1943. nyár óta I. Mihály titkos különbéketárgyalásokat folytat a Szu-val ->
- 1944. jún.: titkos fegyv. szüneti megállapodás: a 2. bécsi döntést semmisnek tekinti
- 1944. aug. 20: a szovjetek átlépik a román határt (Prut folyó környékén)
- 1944. aug. 23: letartóztatják Ion Antonescut => R. átáll a szövetségesek oldalára
Mo-n:
- Endlösung:
- 1944. júl: a budapesti zsidóság deportálása kezdődött volna meg, de Horthy megakadályozza: ok:
- a vidéki zsidóság deportálása komoly tiltakozást váltott ki (Mo-n és külföldön is)
- 1944. júl-ra Ho. is megismeri az auswitz-jegyzőkönyvet (2 szlovák A-ból szökött zsidó írta, az egész világ megtudja, mi folyik A-ban)
- normandiai partraszállás (1944. jún. 6) + közelednek a szovjetek => Ho. szembe mer szállni
- a romániai események hatására:
- 1944. aug. 24: Ho. leváltja a Sztójay kormány, helyette: Lakatos Géza (vezérezredes), feladata: szervezze meg a kiugrást a háb.-ból
- 1944. szept. 28: a magyar fegyv. szüneti delegáció kimegy Moszkvába (vezetője Faraghó Gábor vezérezredes)
- 1944. okt. 8: megkapják a fegyv. szün.i feltételeket Molotovtól (sz. külügymin.): azonnali szembefordulás a németekkel + lemondani a revíziós vívmányokról
- 1944. okt. 11: aláírják a fegyv. szün.-t
- 1944. okt. 15:
- Horthy közli a kormánnyal a fegyv. szün.-t (Edmund Veesenmayer is most hall róla először, tényleg sikerült titokban tartani)
- Ho. proklamáció: a rádióban is nyilvánosságra hozza a f.sz.-t, de a gestapo eddigre már kitisztította a tiszti kart, az mostanra nyilas érzelmű => nem továbbítják Ho. utasításait
- Otto Skorzeny SS ezredes túszul ejti Ho. fiát => a Ho. proklamáció visszavonására kényszeríti =>
- 1944. okt. 16: Ho. visszavonja a proklamációt + lemond a kormányzóságról, utolsó lépéseként kinevezi Szálasi Ferencet min. e.-nek: a nyilas mozg. vezetője, hivatalos titulusa: nemzetvezető => kezdetét veszi a „vész korszak”
- szovjet előrenyomulás:
- 1944. szept. 23: átlépik a m. határt Battonya térségében
- délről északi irányba indulnak, cél: elvágni az erdélyi + Kártpátalján állomásozó m. csapatokat Bp.-től => elfoglalják a Tiszántúl déli + középső területeit
- 1944. okt. 9: debreceni tankcsata: a németek egyelőre megállítják a szovjet előrenyomulást
- Szálasi Ferenc:
- továbbra is kitart a németek ellen =>
- a háb. utolsó hónapjaiban lepusztul a nemzeti vagyon 40%-a, több 100k ember hal meg
- megkezdődik a bp.-i zsidóság üldözése: Duna-parti gyilkosságok + 50-70k zsidót gyalogmenetben megindítanak a nyugati határ felé (a szövetségesek már lebombázták a vasúthálózatot) <- az SS-nek akarták átadni őket; a 250k-es bp-i zsidóságból a szovjetek már csak 100k-et fognak találni
- az ellenállás Mo-n:
- 1944. ápr: létrejön a Magyar Front: benne van a Kisgazdapárt, Parasztpárt, MSZDP, kommunisták, legitimista csoportok} 1944. szept. a kiugrási kísérletkor felajánlották támogatásukat, de Ho. ezt nem vette igénybe, h titokban tudjanak maradni a tárgyalások
- 1944: a Magyar Front átalakul: A Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága: vezetője Bajcsy-Zsilinszky Endre: cél a fegyveres ellenállás megszervezése a n-ek ellen, Bp. felszabadítása még a szovjetek előtt. 2 hét múlva beköpik a szervezkedést => a vezetőket kivégzik
- Buda szovjet megszállása
- 1944. dec: folytatódik a sz. előrenyomulás: elfoglalják a Duna-Tisza közét
- 1944. dec. 26: zárul a gyűrű Bp. körül: kb 80k német + magyar katona van benn <- Hitler erődnek nyilvánítja Bp-t => az utolsó emberig harcolni kell (egyesek 2. Sztálingrádként is emlegették, az egyik legnagyobb vh-s ütközet)
- 1945. jan. 18: a sz-k elfoglalják a pesti oldalt
- 1945. febr. 10: már csak a budai várhegyet tartják a n-k + m-ok} 44k => kitörnek a várból, mindössze 800-nak sikerül
- mikor a VH. betört a várba, a vár alatti kórház sebesüljeit lemészárolták
- a németek kiszorulása:
- 1945. márc. 6: a német hads. utolsó offenzívája: „tavaszi ébredés”, cél: előretörni a Duna vonaláig, védeni a zalai olajmezőket
- 1945. márc. 15-re az off. összeomlik, a VH megy át ellentámadásba =>
- 1945. ápr. 4: kiszorítják a német erőket Mo-ról, az utolsó település, amit elhagynak: Nemesmedves (Vas megye)

A párizsi béke, 1947. febr. 10:
Magyarországon helyreállítják a trianoni határokat, egyetlen módosítás:
Csehszlovákia javára: Pozsonytól délre 3 magyar lakta falu hozzájuk kerül, h Pozsony ne legyen annyira a határon (kb 43 km2)
Kárpátalja Csehszlovákia helyett a Szovjetuinóhoz kerül (Ukrajna részeként) <- ok: a Szu. minden blokkországával szeretne közös határt.