16. Náci ideológia

16. Náci ideológia

A náci mozgalom a 20-as évek elején kezdett el szerveződni. Támogatói voltak a háborúból hazatért katonák, akik munka nélkül maradtak, így a szélső jobb oldali szervezetek pártolták. Ekkor szerveződött párttá az NSDAP. 1923--ban volt a sörpuccs, aminek következtében Hitler (1889-1945) híressé vált, mint a párt vezetője. A sörpuccs után Hitler börtönbe került, ami alatt megírta a Mein Kampf-t (=Harcom). A művében a náci ideológiát fejti ki, melynek szerves része a fajelmélet, és az antiszemitizmus. Ez egyben politika program is volt, az antiszemitizmus legszélsőségesebb formájában. Szociális demagógiát alkalmazott: a munkásoknak munkát ígért, a zsidóság visszaszorítását, a parasztoknak földet ígért, a határon túli németeknek pedig védelmet. A nemzeti demagógia is megjelent, hisz a megalázott német nép érzéseit képviselte, a versailles-i békét meg akarta változtatni. Célja az új Német birodalom megalkotása. Kelet-Európa felé akart terjeszkedni, mondván a németeknek élettér kell. Fel akarta számolni a szovjet bolsevizmust. Kidolgozta a fajelméletet, melynek elemei:
- vannak kultúrateremtő fajok, hordozó fajok és romboló fajok
- a német felsőbbrendű faj, ők az árják (=uralkodó nép), és meg kell akadályozni, hogy a zsidó néppel keveredjen.
- a legalsóbb rendű faj a zsidóság
Az anschluss t akarta megvalósítani, ami az Ausztriával való egyesülést jelentené. A parlamenti demokráciát elveti.

Az NSDAP a 20-as években még nem rendelkezett komoly társadalmi bázissal, ezért akartak kiépíteni egy pártapparátust. A propagandaszervezeteknek 2 módszerük volt a meggyőzésre. Az első a kampányolás, plakátok, sajtó bevonása, rádión keresztül beszélni, hisz a cél a tömeg befolyásolása. A szónoki fordulatok, és a külsőségek fontosak a szenvedély felszítása érdekében. A másik módszer a megfélemlítés, mégpedig az SA rohamosztag segítségével. 1922-ben alakult, ők voltak a barna-ingesek  Vezetőjük Ernst Röhm volt. Hitler segítségével szervezett, országos pártot alakított ki.

Hitler az előző hibáján okulva már törvényesen akarta megszerezni az irányítást az országban. 1929-től világgazdasági válság volt, ami Németországot érzékenyen érintette. Nyomor, visszaeső ipari termelés, magas munkanélküliség, stb.  mind hozzájárultak ahhoz, hogy a szélsőséges mozgalmak megerősödjenek. Gyors, radikális változásokat ígértek. A náci párt híveinek száma így folyamatosan nőtt. A szocdem nem tudott mit kezdeni a szélsőségekkel, a 30-as években fel is bomlik a koalíció. 1932-ben voltak választások, ahol az NSDAP-nek volt a legtöbb képviselője. Hindenburg kinevezte kancellárrá Hitlert 1933 januárjában, ezzel indult meg a náci hatalom. A jobb oldali konzervatívok kormánytöbbségben voltak, céljuk Hitler ellenőrzése volt. 1933-ban a választásokon kigyulladt a reistag, és a nácik egy bolgár kommunistára gyanakodtak, pedig egy holland elmebeteg tette. Több ezer embert letartóztattak. A választások után 44%-ra ugrott az NSDAP.
Hitlert felhatalmazták a rendeleti kormányzásra, így a parlament jóváhagyását elkerülhette. 1933 nyarától kezdve egypártrendszer alakult ki, csak az NSDAP működhetett. Feloszlatta a szakszervezeteket, és a 33’-as novemberi választásokon 92%-os támogatottságával a nemzeti szocialista pártállam és a náci diktatúra elkezdett kiépülni.

A hatalom megszerzésének eszköze volt az SA. 1933 őszére már 1 millió tagja volt, 3.5 millió tartalékossal. Röhm célja volt, hogy az SA átveszi a hadsereg szerepét, és ez által egy népi hadsereg lenne a keze alatt. Hindenburg, Hitler és a hadsereg tiszti kara ezt ellenezte, nem akartak eltérő nézeteket.

Hitler megerősítette testőrségét. Ez lett az SS (=véderő), ami 1923-ban alakult ki. A politikai rendőrségét is megerősíti, ami 1933 után alakult. Ez volt a Gestapo, a titkos államrendőrség.

1934. június 29-30-án volt a hosszú kések éjszakája, amikor Hitler megbízásából az SS és a Gestapo eltávolítja az SA vezetőit. Ezáltal az SS lesz a birodalom legerősebb fegyveres testülete, aminek Hitler lesz a vezetője, majd később a Gestapo-t is átveszi.

1934 augusztusában halt meg Hindenburg. Hitler ezek után megszüntette az elnöki tisztséget, és államfői jogokat biztosított magának. Ő lett a vezér=Führer.

Népszavazással megerősítette pozícióját, növelte az SS hatalmát.

A totális diktatúra jellemzői:  

A náci elv szerint az ellenőrzés alól senki nem vonhatja ki magát. A kultúra a náci propaganda szolgálatába került, ellenőrizte a sajtót. Az oktatásban a testkultúra és a náci szellemiség került előtérbe. A szabadidőt is irányítani akarta (Jungvolk: 10-14 éves korig, Hitlerjugend: 14-18 éves korig). Bizonyos egyházi személyeket koncentrációs táborokba küldött. A női emancipációt ellenezte, mondván a nő feladata a szülés, hogy minél több német legyen (ennek érdekében kísérleteztek azzal, hogyan lehetne ikerszülést produkálni).

A fő ellenség a zsidóság. 1935-ben kiadták a nürnbergi törvényeket, amelyben a zsidók törvényes visszaszorítását fektették le: megfosztották tőlük állampolgárságukat, megtiltották a nemi kapcsolatot és házasságot a zsidók és németek között. 1938-ban volt is egy szervezett támadás a zsidóság ellen, a kristályéjszaka. Sok embert csuktak le, boltokat tettek tönkre, zsinagógákat gyújtottak fel. 300.000 zsidó vándorolt ki Németország területéről.

A zsidó vállalatokat árjásították, nem járhattak iskolába a zsidó gyerekek, és kitiltották őket a hivatalokból.

Hitler szervezett tömeggyűléseken alázta meg a versailles-i békét folyamatosan. A munkanélküliséget közmunkával és fegyverkezéssel oldották meg. Ekkor vezették be a fizetett szabadságot, és a társadalombiztosítást, valamint ekkor lett népautó a Volkswagen, és fegyverkezési program indult. Németország kilábalt a válságból, a gazdaságot innentől kezdve az állam irányította.

Német terjeszkedés a 30-as években:

A külpolitika alapja, hogy a versailles-i békerendszer érvénytelen, és a német lakta területeket akarta visszaszerezni. 1933-ban kilépett a népszövetségből, és a sereg létszámát megnövelte 5x-re. Létrehozzák a légierőt, és a tengeri haderő fejlesztése is elindult. 1935-ben a Saar-vidék szavazás útján csatlakozott Németországhoz. Általános hadkötelezettséget vezetett be. A stresa-i nyilatkozat értelmében az angolok, franciák és olaszok nem pártolták a felbontást, ők kitartottak a béke mellett. 1935-ben a franciák és a szovjetek szerződésben megegyeztek, hogy külső támadás esetén kölcsönösen segítik egymást. Az angolok és a németek flottaegyezményt kötöttek, mely szerint az angolok hozzájárultak ahhoz, hogy a német tengeri flotta az övék 1/3-ra nőhessen. 1936-ban Hitler parancsára a német sereg bevonul a Rajna bal partjára, ami egy demilitarizált övezet volt, de senki nem tett ez ellen semmit.

A német-olasz viszony nem kezdődött jól, mert amikor a náciknak lehetősége nyílt az anschlussra  az olasz Mussolini csapatösszevonást rendelt el. Ekkor még Hitler hátrált. Egyfajta szövetség kezdett kialakulni mégis köztük 1936-ban. Mussolini célja a Római birodalom feltámasztása volt, ehhez 2 lehetséges területen tudott volna terjeszkedni: Duna völgye, Földközi-tenger medencéje és tudott volna még gyarmatosítani. Nemzetközi okok miatt gyarmatosított, megszerezte a mostani Etiópia területét, de ezt a népszövetség ellenezte. 1936-ban kilépett Olaszország, és Mussolini meghirdette a Berlin-Róma tengelyt, ami az érdekszférákat elhatárolja, de a külpolitikát összehangolja. Ez már közelített a szövetség felé.

Az 1936-39-ben volt a spanyol polgárháború. 1931-től volt ott köztársaság, majd az 1936-os baloldali győzelemmel kitört a háború. A jobboldal győzött Franco vezetésével, a németek és az olaszok őt támogatták. A bal oldalt ezzel szemben a szovjetek pártolták. 1936-ban jött létre az antikomintern paktum, Németország és Japán kötötte meg a szovjetek ellen. 1937-ben csatlakoztak ehhez az olaszok, így jött létre a Tengelyhatalmak.

1938-ban megtörtént az anschluss. Mussolini már ezt elfogadta.

A Szudéta cseh-vidéken 3 millió német élt, és ezt a területet akarta megszerezni Hitler. 1938 szeptemberében a müncheni konferencián összeült Hitler, Mussolini, az angol miniszterelnök Chamberlain, és a francia miniszterelnök Daladier. A cseheket nem hívták meg. Hitler ígéretet tett, hogy nem lesz több követelése, csak a német lakta Szudéták. A nagyhatalmak hittek neki, így átadták Hitlernek. Innentől békét reméltek.
Ezen felül felszólították a magyarokat és a cseheket, hogy tárgyalják meg a magyar területi igényeket. 1938 az első bécsi döntés értelmében a Felvidék déli része Magyarországié lesz.

1939. március 14-én Szlovákia függetlenné válik, Tiso vezetésével német bábállam lett. Létrejött a Cseh-morva protektorátus, német védnökség.

A franciák és az angolok bejelentik, hogy német támadás esetén megvédik Lengyelországot. Ebbe bele akarták volna vonni a szovjeteket is, de Lengyelország őket nem engedte be az országba. A lengyel korridor kettévágta a német lakosságot, és Hitler azt követelte tőlük, hogy szabadon átjárhassanak azon keresztül. A lengyel ezt elutasította. Hitler megköti a szovjet-német meg nem támadási szerződést, majd 1939-ben felosztották Lengyelországot maguk között.