VI.
Szent István uralkodása, államalapítás
A
kereszténység felvétele:
970:
a kalandozások véget értek. A Kárpát-medencében 7 magyar törzs volt, melyek nem
voltak egységesek, a 7 törzsfő a maga területe fölött uralkodott. A törzsek
vetélkedtek egymással, az ország középső részén a fejedelmi törzs volt, melynek
vezetője Árpád fejedelem leszármazottja volt. Erdély vezetőjét a gyula méltóságnévvel
illették.
950
körül az erdélyi gyula felvette a görög-keleti (ortodox) kereszténységet, így
sikerült egy birodalmi szövetségest szereznie: a Bizánci Birodalmat.
Taksony
(a fejedelmi törzs vezetője) a fiát, Gézát hozzáadta az erdélyi gyula lányához,
Sarolthoz.
972-997:
Géza fejedelemsége. Géza a nyugati kereszténységet választotta, így ő a nyugati
államok szövetségét nyerte meg. Magyarország nyugati szomszédja a Német-római Birodalom
volt, így ez is nagyban szerepet játszott abban, hogy ezt az irányzatot vette
fel. I. Ottótól kér hittérítőket, akiket fegyveres erők kísérnek. Géza fiát,
Vajkot megkeresztelteti, így felveszi az István nevet. Géza ugyanúgy folytatja
a pogány életmódot, ám fiát keresztény életre neveli. Minden környező állammal
próbál szövetséget kötni: lányait különböző külföldi hercegekhez adja hozzá: velencei,
lengyel, bolgár, kabar.
István
felesége a bajor hercegnő, Gizella lesz.
A
német-római szövetség áraként átadta a Bécsi-medencét.
Géza
először az ország nyugati részét szerzi meg. 997-ben meghal.
István uralkodása:
Kétféle
trónutódlási-elv létezett:
1. szeniorátus
(hagyományos): a törzs legidősebb férfi tagja kerül a trónra
2. primogenitúra
(keresztény): az uralkodó legidősebb fia örökli a trónt
Koppány
a szeniorátus, István a primogenitúra elvén követeli a trónt. A harcokat végül
István nyerte meg német páncélosok segítségével, Veszprémnél. Elrettentésként
négyfelé vágták Koppány testét és az ország 4 fontos várának kapuja fölé
kiakasztották: Esztergom, Győr, Veszprém, Gyulafehérvár.
II.
Szilveszter pápától kapott koronát (így semmilyen világi hatalomnak nem
tartozott engedelmességgel). 1000. karácsonyán, vagy 1001. január 1-jén
koronázta meg Esztergomban az érsek a Szent Koronával. A koronázással király és
főpap is lett egyben, így hatalma tovább nőtt. Ezután először az erdélyi gyulát
győzte le, majd Ajtonyt, Temesköz törzsfőjét, a sereget Csanád püspök vezette.
Államalapítás:
Egyházszervezet
kiépítése:
Beilleszkedett
a keresztény európai államok közé és számíthatott katonailag is az egyház
támogatására. István valószínűleg tényleg hívő volt.
2
érsekséget alapított: esztergomi és kalocsai.
9
püspökséget hozott létre: egri, váradi, nyitrai, gyulafehérvári, pécsi, zágrábi,
váci, győri, csanádi.
10
falunként egy kőtemplom építését teszi kötelezővé.
Törvénybe
iktatja: böjtöt, a misére járást, gyónást. Büntetéssel sújtja azokat, akik
tiszteletlenül viselkednek a miséken. A varázslást és boszorkányságot (sámánságot)
betiltja.
Létrehozza
a bencés-rendet, melynek két fontosabb székhelye: Pannonhalma, Pécsvárad.
Feltehetően
ekkor kezdődik a káptalanok alapítása:
·
élén a prépost áll
·
püspök munkáját segíti
·
tagjai: kanonokok (feladatokat látnak
el: pl. őrkanonok)
·
fontos szerepük van a káptalani
iskoláknak
·
hiteles helyek: „közjegyzőségek”
Esperességek
létrehozása:
·
kapcsolat az alsó és felső papság között
·
területük egybeesik a vármegyékkel
Egyház
bevételei (mellyel egyre nagyobb hatalomra és vagyonra tesz szert):
·
tized (törvény)
·
adományok
·
föld
Vármegyerendszer
kiépítése:
Az
államalapítás előtt törzsi-nemzetségi társadalom volt: az számított, hogy ki
melyik törzshöz tartozott. Nagycsalád => nemzetség => törzs
Az
államalapítás után az emberek a vármegyékhez tartoztak. Régebben vérségi alapon
volt, most hely, lakóhely szerint.
A
vármegye két dolgot jelentett:
1. királyi
vármegye, mint közigazgatási egység
2. királyi
várhoz tartozó várispánság
Latinul
mindkettőt comitatusnak hívták.
Királyi
vármegyék:
·
központjaik: földvárak
·
több esetben korábbi nagy területű
megyékből szakadnak le (pl. Csanád)
·
először a középső országrészben
alakulnak ki
·
élén az ispán áll
·
az ő rendelkezésére állnak a várnépek: akik
ellátták a vár lakosságát
·
katonáskodók: várjobbágyok
·
különböző tulajdonú földekből álltak
(királyi vagy magán), ezek igazgatását biztosította
Várispánságok:
·
király magánföldjei
·
innen látják el a királyi várakat és a
kíséretével utazó uralkodókat
·
királyi hadszervezet is erre épül
·
uradalmi birtok: a vándorló királyt
látta el élelemmel, vezetője: nádor
A
földvárak a törzsfők téli szálláshelyei voltak. Az ispánt a király jelöli ki.
Feladata: bíráskodás, megyei hadsereg vezetése, királyi jövedelmek beszedése
(1/3 részét megtarthatta, ezáltal hűsége garantált volt, 2/3 részét pedig a
királynak küldte tovább). Frank minta (grófok) alapján alakult ki.
Földbirtokok
újraelosztása:
Az
ország egésze a királyé. Az egyháznak és a világi földesuraknak adományoz
birtokokat. A törzsfők vagy behódolnak neki, és akkor megtarthatják
birtokaikat, vagy ha nem, akkor megöli őket és birtokaikat elveszi és vagy
megtartja, vagy szétosztja. A maradék föld pedig a sajátja. Az egész országnak
a földesura.
Külpolitika:
István
békés külpolitikát folytat, rokoni kapcsolatai miatt nem számít támadásra a
Német-római Birodalomból. 1030-ban azonban mégis megtámadja II. Konrád a
Száli-dinasztiából, végül a felperzselt föld taktikájával sikerül visszaverni.
A
besenyők néha-néha betörnek az ország területére, ám ez nem okoz komoly
problémát. Folyamatosan bebocsátást kérnek, így a magyar királyok a határmentén
telepítik le őket, ezzel rájuk bízzák a határvédő feladatokat.
1031-ben
meghal Imre herceg feltehetően egy baleset során, így István trónutódlása
kérdésessé válik. Jog szerint Vazul lett volna az utód, ám István ezt lehetetlenné
tette azzal, hogy megvakíttatta és fülébe ólmot öntetett. Király kizárólag ép
testű ember lehetett. Így végül Orseolo Péter lesz az utódja, aki folytatni
fogja uralkodási politikáját.
1083.
augusztus 20-án Szent László szentté avatta Istvánt. Azóta minden évben augusztus
20.-a nemzeti ünnepnap, melyen Istvánt és az államalapítást ünnepeljük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése