I. 9. Móricz Zsigmond regényei (Úri muri)

Élete
- 1879: Tiszacsécsén született, 6 éves koráig itt él.
- Nagy szegénységben élnek, emiatt 2 évre nagybátyjához kerül, utána vissza Prügyre, szüleihez.
- 1903-07: A Kisfaludy Társaság megbízásából népköltészeti gyűjtőúton vesz részt (műveiben is megjelennek az itt szerzett tapasztalatok)
- 1905: összeházasodik Holics Janka tanítónővel, szegénységben élnek.
- 1908: Osvát Ernő kérésére ír egy novelllát a Nyugatba: A hét krajcár, a Nyugat írója lesz
- 1909: megjelenik a Hét krajcár: népszerűséget hoz.
- 1911: Sárarany c. regény
- 1920: Légy jó mindhalálig
- 1924: megismerkedik Simonyi Mária színésznővel -> aktív kapcsolat => holics Janka 1925-ben öngyilkos lesz.
- 1926: összeházasodik Simonyi Máriával, nem felhőtlen a házasság, ennek a kapcsolatnak köszönhető a Pillangó c. kisregény.
- 1930: Rokonok
- 1929-33: a Nyugat szerkesztője Babitssal, majd különböző világnézetük miatt elválnak útjaik
- 1934: Barbárok
- 1941: Árvácska (Littkey Erzsébet = Csibe ihleti)
- 1942: meghal

Művészetének jellemzői
- újszerű témaválasztás: parasztság (az őserő szimbólumaként jeleníti meg őket), úri osztály (kettős tudattal ábrázolja őket, erejük mellett gyengéiket is felmutatja) <- gentry: közép/kisnemesség; jómódú falusi pap: az értelmiség szerepét tölti be.
Belelátott a falu életébe, az idill mellett a nyomort is érzékelte. Rávilágít a paraszt sokrétűségére.
- problémaérzékenység: ő fedezi fel elsőként a falu társadalmi rétegződését és az ebből adódó tragikus élethelyzeteket
- ábrázolásmód: alakjait romantika helyett reális-naturalisztikus módon ábrázolja
naturalizmus: a 19. sz. második felében bontakozik ki, jelentése: természettudós, a 19. sz. természettudományos felfedezésein alapul. Mindent le kell írni aprólékosan, úgy, ahogy van. Az irodalomban: az ember belső világát tudományos értékű módszerekkel kell ábrázolni, követni kell a belső rezdüléseket => Móricz hősei kis formátumúak.
Realista tényfeltárás párosul naturalisztikus elemekkel, külső és belső folyamatok együttes vizsgálata. Móricz novelláit nagy fokú líraiság és egyben drámaiság jellemzi.
- stílus: a nyelv mindig simul a témához, szereplőit beszédmódjuk, szókincsük, kiejtésük is jellemzi (fonetikusan írja le)

Alkotói korszakai
- 1908-19: magyar falvak és kisvárosok világát mutatja be (Tragédia), realista + naturalista jegyek jellemzik, novellái életképszerű jelenetekből épülnek fel
- 1920-as évek: gentry-regények (Úri muri, Rokonok): hősei nagy ambíciókkal rendelkeznek, de céljaikkal környezetük hatására felhagynak
- 1930-as évek: háttérbe szorul a leírás és elbeszélés, egyes embercsoportok életét mutatja be (szociográfia) (Barbárok, Árvácska)

Úri muri
- A korszak irodalmában egyedülálló, mert a mű jelentése elsődleges a cselekménnyel szemben. Ami a szereplőkkel történik, csak azért történik, hogy általa az ító elmondhassa véleményét, a cselekvési folyamat mellékessé válik.
- Cselekmény: 4 nap, 5 helyszín. Ez alatt a pusztai urak és a magukkal hurcolt pesti vendégük mulatoznak, alig történik valami.
- A felszín alatt: Szakmáry Zoltán (350 holdas gentry) lelkében végbemegy az a folyamat, melynek hatására a mű végén öngyilkos lesz. A felszínen a mulatozás, de közben egy ember vergődik.
- Helyszín: a Nagykunság pusztasága. Mórizcz nem nevezi meg a közeli nagyvárost (ahova a tanyavilág tartozik).
- Idő: 1896. jún. 7-én (péntek) indul a történet, 10-én (hétfőn) ér véget.
- Szereplők:
- Szakmáry Zoltán: főszereplő, nagyralátó, s végül elbukó hős. Feleségével hideg a kapcsolata, a tanyán szeret lenni, mert nincs ott a felesége. A tanyán van egy szeretője: Rozika, emiatt lelkifurdalása van. Zoltán a legnagyobb tekintély a vármegyében, szenvedélyes ember.
- Csörgheő Csuli: kisszerűen élő, de elpusztíthatatlan hős, a társaság egy jellemző tagja, fogalma sincs a lelki életről (az egész társaságnak)
- Lekenczey Muki: könyvügynök, az író véleményét közvetíti. Lenézi a vidéki urakat, de belőlük él, igazi értelmiségi.
- A cím: muri = megvásárolható jókedv

- Cselekmény:
- Zoltán lekésik egy üzletről (felfogadná az egyik gátépítéshez a munkásokat), az üzletben beelőzi Csuli. Zoltán mind az üzletben, mind magánéletében válságba kerül => problémamegoldásként a mulatozásba menekül.
- Csuli meghívja a tanyájára a társaságot.
- Lekenczey Muki azt veszi észre, hogy az Alföldön por van és elmaradottság, ahhoz, hogy itt megváltozzon az élet, ahhoz dolgozni, vállalkozni kéne. Móricz egyik fő mondanivalója a műben: az Alföld poros és napsütéses, ezt azzal lehet orvosolni, hogy öntözni kell és jó földet hozatni. Az Alföld képe meg kell változzon az ember által. Az Alföld az ország szimbóluma, azt is gondozni kel.
Alföld: megjelenik a szóló szőlő, csengő barack, mosolygó alma motívuma (magyar népmese), ez valaha megvolt az Alföldön, az író vágyálma, hogy az Alföld ismét ilyen virágzó legyen.
Borbíró erre úgy vélekedik, hogy minek fáradozni, ha úgyis meghal a fa.
A magyar művelődés állapota: a magyar ember a legdurvább módon védekezik a műveltség ellen, nem vesz könyvet.
- Este Zoltán megérkezik Csuli tanyájára, mulatoznak. Anekdotákat mesélnek, egyikben egy nő hűtlenségéről esik szó, ez érzékenyen érinti Zoltánt, előreutalás: Zoltán úgy érzi, megcsalják.
- Zoltán tanyájára mennek, ott Zoltán azonnal Rozikához indul (másfél éve a szeretője). Zoltán rájön, hogy Rozika egy prostituált, nem csak az övé. Zoltán felesége: merev, puritán, Rozika az ő hidegségének ellensúlyozására kell. Zoltán, ahogy rájön, hogy Rozika megcsalja, elhidegül tőle.
Rozika: tudja, hogy tetszik a férfiaknak, csak így tud előrejutni (Zoltán taníttatja is).
- Zoltán bemutatja Rozikát a társaságnak, aki táncol nekik, ismét mulatoznak.
- Hajnal felé Muki ajánlatot tesz Rozikának, hogy menjen vele Pestre színésznőnek. Szóba kerülnek a tisztálkodási szokások: a barbárok egy héten egyszer, a grófok naponta fürdenek (ezt Rozika mondja, mert Mukit tréfából grófnak állították be az urak)
- Zoltán mulatozásának oka: bánatában: üzletbeli kudarc + a Rozika személyiségében felfedezett kettősség, hogy nem feltétlenül csak hozzá tartozik. Csak az ivászat segít: tudatmódosító lehetőség, a felejtés lehetősége. („Sírva vigad a magyar”)
- Zoltán nem tudja kifizetni a parasztok bérét, ez egy újabb kudarc.
- Megy a városba pénzért: Lefkovicshoz, a zsidó régiségkereskedőhöz. Felmerül Móricz egyik gyakori témája: a nő-férfi kapcsolat:
Lefkovics szerint: A nő olyan, amilyen helyzetet teremt neki a férfi, olyan, amilyennek a társadalom formálja. A nő azt bírálja, mennyit ér neki a férfi. A nő üzlete a szerelem, a férfiszerzés.
Ekkor még a társadalomban a nő számára nincs biztosítva az egyenjogúság, a férfi emeli be a társadalomba.
Zoltán álláspontja: tiszteli a nőket, de az érzelmei fogvatartják. Szerinte nagyon fontos a munka, és ebben a férfinak szüksége van egy partnerre, Zoltán felesége, Rhédey Eszter ennek meg is felel, de nem partner az érzésekben.
- Csuli úgy üldözi el a parasztokat, hogy azt híreszteli, hogy ég Csugar: előreutalás a mű végén gyújtott tűzre
- Eszter a tanyára látogat, rájön, hogy Zoltánnak szeretője van, Zoltánt fel is pofozza, tehát már az arcán is tükröződik a kudarc és a szégyen.
Zoltán érzései Rozikával kapcsolatban: verejtékezik, „őrület” = szenved, kínlódik Rozika látványától; ambivalens érzések, hol gyűlölette, hol szeretettel gondol a lányra
- A vidéki értelmiségről: az egyetemről, a kultúra közeléből kikerülve a poros Alföldön fokozatosan elveszítik az ambíciójukat.
- Zoltán lelkiállapotának változásai:
- Felmerül benne, hogy érdemes-e még élni, tud-e még kezdeni valamit az életével; szomorú, de még nyugodt.
- Hogyan tudnak tovább élni majd a feleségével? Még mindig nyugodt.
- Áljókedvvel ül a társaságban, gyerekkori emlékek törnek fel, nem voltak eddigi életében komoly gondjai
- Hirtelen változás a lelkiállapotában: táncolni kezd a tömeggel, egyre idegesebb, feszültebbé válik.
- Kifejezetten ideges lesz, rosszul reagál a környezet ingereire, lelki válságba kerül
=> felgyújtja a házát, öngyilkos lesz (megtisztulás vágya)

A cselekmény összefoglalása:
- 1. nap: Sárga Rózsa Vendéglő, bevezetés, funkciója a szereplők bemutatása.
- 2. nap: Csuli tanyája, kialakula a bonyodalom.
- 3. nap: Zoltán tanyája, Zoltán vívódása, már a katasztrófa felé tart a történet.
- 4. nap: városi kaszinóban mulatnak, majd Zoltán tanyája. Zoltán rájön, hogy minden szinten kudarcot vallott (mint gazdálkodó, férj, férfi és szerető).

Összefoglalás:
- Móricz alakjaiban többször megjelenik a belső vívódás, a lázadás. Zoltán lázadása maga az öngyilkosság. Csuli nem lázad, Muki túl van a lázadáson, Zoltán most lázad.
- A fölzaklatott ember gondolataiban az utolsó pillanatokban a gyerekkkori emlékek peregnek le, így van ez Zoltánnal is.
- Móricz a gentry-regényekben a történelmi tanulságokat és az útválasztásokat vázolja föl.
- A naturalizmus leggyakrabban az erotikában (Rozika körül mozgó gondolatok), az ösztönök rajzában (evészet, mulatozás) a kifejezés és modor nyersességében jelenik meg.
- Móricznál nagyon fontos az ösztön szerepe, hőseit ezek megmutatkozásánál fogja meg. Mindig léteznek a szereplők mellett olyan érdekek (pl. pénz), amik a felszínre hozzák az ösztöneiket.
- Móricz hősei mindig a lehetetlent kísérlik meg: Zoltán: egész életében nem kellett küzdenie, most igen, és ez kifog rajta. (pl: Kis János is  Tragédiában)
- Móricz soha nem veszik el a részletekben, csak a lényeget ábrázolja, bemutatja a típust, a valóság lényegét láttatja.
- Az Úri muriban már bírálóan szól a genrtyről, pedig sokáig a haladást, társadalmi átalakulást hordozták magukban. A műben egyben bemutatja a magyarság sorsát is.
- A kisregény legszembetűnőbb stílusjegye: anekdotizáló jelleg.
- Legfontosabb nyelvi eszköze a műben: szabad függő beszéd
- Impresszionizmus: a látvány jellemzésében, hirtelen jövő képek, a látás és látvány öröme, hasonlatok.