Modern demokráciák
USA kialakulása,
működése és az amerikai alkotmány
Észak-Amerikát a XVI-XVII. században a spanyolok, a franciák
és az angolok gyarmatosították. A spanyolok déli területeket, a franciák a
Szent Lőrinc folyó vidékét, az angolok a Hudson-öblöt és az Atlanti-óceán
partvidékét.
Az első komoly gyarmat, amely létrejött, az angoloké volt. 1607-ben Virginiát gyarmatosították. Elsősorban puritánok és telepesek érkeztek, vallási és politikai okokból. Létrejöttek általuk Angliától laza függésben élő közösségek. Saját közigazgatásuk volt, egyéni gazdaságokkal, és joguk volt a szabad véleménynyilvánításhoz.
Az angolok és az írek kereskedelmi kapcsolatot teremtettek az indiánokkal. Az indiánok prémeket adtak, cserébe fegyvereket vártak a gyarmatosítóktól.
1732-re kialakultak a gyarmatok, ekkor Georgia, az utolsó település is gyarmattá lett. Összesen 13 angol gyarmat jött létre.
A gyarmatok önálló törvényhozással rendelkeztek. A törvényhozók és a végrehajtók a felnőtt férfiak közül kerültek ki.
Demokratikus jellegű, erős polgársággal rendelkező gyarmatok voltak, különböző politikai jogokkal, mint a vallásszabadság és a szabad földfoglalás.
Az északi gyarmatokon kolóniák alakultak ki, a farmergazdálkodás az elterjedtebb, jelentős volt az ipar, azon belül a faipar, a hajóipar, a textilipar. Fontos volt a halászat. A kereskedelemben a legfontosabb cikkeik a rabszolgák, a rum és a melasz voltak. Jelentős kereskedelmi városuk volt Boston.
A középső gyarmatokon is farmergazdálkodás folyt, de itt a kézműipar is fontossá vált.
A déli gyarmatokat, amik királyi, vagy magántulajdonban voltak, rabszolgatartó ültetvények jellemezték. Itt gyapotot és dohányt termeltek. Az ültetvényeket a nagybirtokosok vezették, és fekete rabszolgák dolgoztak rajtuk.
Az első komoly gyarmat, amely létrejött, az angoloké volt. 1607-ben Virginiát gyarmatosították. Elsősorban puritánok és telepesek érkeztek, vallási és politikai okokból. Létrejöttek általuk Angliától laza függésben élő közösségek. Saját közigazgatásuk volt, egyéni gazdaságokkal, és joguk volt a szabad véleménynyilvánításhoz.
Az angolok és az írek kereskedelmi kapcsolatot teremtettek az indiánokkal. Az indiánok prémeket adtak, cserébe fegyvereket vártak a gyarmatosítóktól.
1732-re kialakultak a gyarmatok, ekkor Georgia, az utolsó település is gyarmattá lett. Összesen 13 angol gyarmat jött létre.
A gyarmatok önálló törvényhozással rendelkeztek. A törvényhozók és a végrehajtók a felnőtt férfiak közül kerültek ki.
Demokratikus jellegű, erős polgársággal rendelkező gyarmatok voltak, különböző politikai jogokkal, mint a vallásszabadság és a szabad földfoglalás.
Az északi gyarmatokon kolóniák alakultak ki, a farmergazdálkodás az elterjedtebb, jelentős volt az ipar, azon belül a faipar, a hajóipar, a textilipar. Fontos volt a halászat. A kereskedelemben a legfontosabb cikkeik a rabszolgák, a rum és a melasz voltak. Jelentős kereskedelmi városuk volt Boston.
A középső gyarmatokon is farmergazdálkodás folyt, de itt a kézműipar is fontossá vált.
A déli gyarmatokat, amik királyi, vagy magántulajdonban voltak, rabszolgatartó ültetvények jellemezték. Itt gyapotot és dohányt termeltek. Az ültetvényeket a nagybirtokosok vezették, és fekete rabszolgák dolgoztak rajtuk.
Anglia és a gyarmatok között eleinte jó viszony állt fenn.
Az északi gyarmatok bekapcsolódtak a gyarmati kereskedelembe. A déliek a piacot
biztosították, így szintén bekapcsolódtak.
A gyarmatok védelmet jelentettek az angolok számára a franciákkal szemben, azonban a francia veszélyeztetettség elhárult a hét éves háború befejezésekor. Ez okot adott az angoloknak, hogy elkezdjék szervezni az egyébként önálló fejlődésnek indult gyarmati területek igazgatását. Az angol pénzügyi nehézségeket a gyarmati bevételekből próbálták elhárítani, amihez nagymértékű adónövelésre és vámnövelésre volt szükség. Új adókat vetettek ki, mint például a bélyegadó, aminek lényege az volt, hogy a kiváltott iratokra illetéket kellett kiváltani; adót vetettek ki a teára, a melaszra és a cukorra. A vámokon keresztül kizárták az amerikai kereskedőket az angol piacokról. Ezzel meg akarták törni a gyarmatok önállóságát és pénzhez is jutottak. Korlátozták a szabad földfoglalást is, az Appalache-hegységtől nyugatra nem foglalhattak földet az emberek. Ez betarthatatlannak bizonyult, egyfajta egység kovácsolódott a gyarmatok között.
A gyarmatok ellenálltnak az újonnan bevezetett szigorításoknak. Nem fizettek adót; az adószedőket, vámtiszteket elkergették. Nyugaton összeült egy tanács, mely kimondta, hogy csak az után hajlandóak adót fizetni, hogy képviselőik bekerültek a parlamentbe, és akkor is csak saját törvényhozóik döntései alapján. Ezen a tanácskozáson kimondták az angol áruk bojkottját is. Ennek következménye az volt, hogy a kereskedelem visszaesett, ezért az angolok hajlandóak voltak enyhíteni a megszorításokon, de a saját törvényhozást nem engedélyezték.
Az angolok enyhítenek ugyan, viszont teamonopóliumot adtak a Kelet-Indiai Társaságnak, ami ismételten a gyarmatok nemtetszését váltotta ki: Bostonban tüntetést szerveztek. 1773-ban, a bostoni teadélutánon bostoni kereskedők indiánnak öltözve megakadályozták a partraszállást, 3 hajó tearakományát vízbe lökték. Ezután Anglia megregulázta Bostont.
A gyarmatok 1774-ben összehívtak egy gyűlést Philadelphiában. Ez volt az első kontinentális kongresszus, amit tartottak, összesen 55 fő részvételével. Megszavazták a gyarmatok önálló törvényhozási jogát, és hogy a gyarmatok irányítása kontinentális szövetségben történik.
A gyarmatok védelmet jelentettek az angolok számára a franciákkal szemben, azonban a francia veszélyeztetettség elhárult a hét éves háború befejezésekor. Ez okot adott az angoloknak, hogy elkezdjék szervezni az egyébként önálló fejlődésnek indult gyarmati területek igazgatását. Az angol pénzügyi nehézségeket a gyarmati bevételekből próbálták elhárítani, amihez nagymértékű adónövelésre és vámnövelésre volt szükség. Új adókat vetettek ki, mint például a bélyegadó, aminek lényege az volt, hogy a kiváltott iratokra illetéket kellett kiváltani; adót vetettek ki a teára, a melaszra és a cukorra. A vámokon keresztül kizárták az amerikai kereskedőket az angol piacokról. Ezzel meg akarták törni a gyarmatok önállóságát és pénzhez is jutottak. Korlátozták a szabad földfoglalást is, az Appalache-hegységtől nyugatra nem foglalhattak földet az emberek. Ez betarthatatlannak bizonyult, egyfajta egység kovácsolódott a gyarmatok között.
A gyarmatok ellenálltnak az újonnan bevezetett szigorításoknak. Nem fizettek adót; az adószedőket, vámtiszteket elkergették. Nyugaton összeült egy tanács, mely kimondta, hogy csak az után hajlandóak adót fizetni, hogy képviselőik bekerültek a parlamentbe, és akkor is csak saját törvényhozóik döntései alapján. Ezen a tanácskozáson kimondták az angol áruk bojkottját is. Ennek következménye az volt, hogy a kereskedelem visszaesett, ezért az angolok hajlandóak voltak enyhíteni a megszorításokon, de a saját törvényhozást nem engedélyezték.
Az angolok enyhítenek ugyan, viszont teamonopóliumot adtak a Kelet-Indiai Társaságnak, ami ismételten a gyarmatok nemtetszését váltotta ki: Bostonban tüntetést szerveztek. 1773-ban, a bostoni teadélutánon bostoni kereskedők indiánnak öltözve megakadályozták a partraszállást, 3 hajó tearakományát vízbe lökték. Ezután Anglia megregulázta Bostont.
A gyarmatok 1774-ben összehívtak egy gyűlést Philadelphiában. Ez volt az első kontinentális kongresszus, amit tartottak, összesen 55 fő részvételével. Megszavazták a gyarmatok önálló törvényhozási jogát, és hogy a gyarmatok irányítása kontinentális szövetségben történik.
1775-ben Bostonban kitört a Függetlenségi háború, mivel III. György nem volt hajlandó tárgyalni a gyarmatokkal.
1776. július 4-én Thomas Jefferson kiadta a Függetlenségi Nyilatkozatot, amit a kongresszus elfogadott. A Nyilatkozat a felvilágosodás és John Locke eszméi alapján emberi szabadságjogokat, képviseleti kormányzást és gyarmati függetlenséget tartalmazott. Ennek alapján jött létre az Amerikai Egyesült Államok.
A második kontinentális kongresszuson eldöntötték, hogy hadba lépnek, a hadsereg élén Georges Washington állt, aki később Amerika első elnöke lett. A háború során kerülték a nyílt ütközeteket. Eleinte brit sikerek születtek, mert a gyarmatok az amerikai lakosokra támaszkodtak, és mert az utánpótlás nehézségekbe ütközött. Az angolok jól felszerelt, erős flottával harcoltak, emiatt tengeren ők voltak fölényben; katonáik jól képzett német zsoldosok voltak.
Az amerikaiak két részre szakadtak: a loyalistákra, akik az angol királyhoz hűek maradtak; és a patriótákra, akik az amerikaiakkal harcoltak.
1777-ben Saratogánál az amerikaiak először verték meg az angolokat. Ezután 1778-ban amerikaiak oldalán harcba szálltak a franciák, a spanyolok, és a hollandok is.
1783-ban Yorktown városánál döntő amerikai győzelem született. 1783-ban Versaillesban békét kötöttek, véget ért a háború, és az angolok elismerték az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét.
1787-ben Philadelphiában összeült az alkotmányozó gyűlés,
ahol Jefferson Függetlenségi Nyilatkozatának alapján megalkották az USA
alkotmányát, amely az állam alaptörvénye, rögzíti az államformát, a legfőbb
állami szervek nevét és működési módját, valamint tartalmazza az állampolgárok
jogait és kötelességeit; rendezi a tagállamok és a központi kormányzat
viszonyát, alapján létrejön egy erős központi kormánnyal rendelkező szövetségi
köztársaság.
Megjelentek az alkotmányosság alapelvei, amik a következők: képviseleti rendszer, hatalmi ágak, emberi és polgári szabadságjogok.
Az alkotmány alapján erős központi kormány jött létre, élén az elnökkel.
Az elnök a legfőbb ember. 4 évig van hatalmon, ez idő alatt nem lehet megbuktatni. Ő foglalja magába a végrehajtó hatalmat, felügyeli a közös külpolitikát, a hadsereget és a gazdaságot. Az elektorok választják meg.
A törvényhozás a kongresszus feladata. A kongresszus kétkamarás. A képviselőházban, azaz az alsóházban az államok számarányuknak megfelelően képviseltetik magukat. A szenátusban, vagyis a felsőházban államonként két szenátor van jelen.
A hatalmi ágak kölcsönös ellenőrzése miatt jött létre a legfelsőbb bíróság.
Megjelentek az alkotmányosság alapelvei, amik a következők: képviseleti rendszer, hatalmi ágak, emberi és polgári szabadságjogok.
Az alkotmány alapján erős központi kormány jött létre, élén az elnökkel.
Az elnök a legfőbb ember. 4 évig van hatalmon, ez idő alatt nem lehet megbuktatni. Ő foglalja magába a végrehajtó hatalmat, felügyeli a közös külpolitikát, a hadsereget és a gazdaságot. Az elektorok választják meg.
A törvényhozás a kongresszus feladata. A kongresszus kétkamarás. A képviselőházban, azaz az alsóházban az államok számarányuknak megfelelően képviseltetik magukat. A szenátusban, vagyis a felsőházban államonként két szenátor van jelen.
A hatalmi ágak kölcsönös ellenőrzése miatt jött létre a legfelsőbb bíróság.
Az amerikaiaké a világon a legrégebb óta érvényben lévő alkotmány. Összesen 27 alkotmány-kiegészítés készült hozzá. Ezek közül a legfontosabb a fékek és ellensúlyok rendszere, mely alapján mindegyik hatalmi ágnak megvannak az eszközei a többi hatalmi ág megfékezésére. Ez azt jelenti, hogy nincs olyan tényezője az amerikai alkotmánynak, amelyik a többi fölé kerekedhetne, vagy önkényeskedhetne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése