T. 17. Rákosi-korszak

XVII. Rákosi-korszak

A pártállam létrejötte

Az első koncepciós per és következményei:

1946 szeptemberében az MKP megtartja 3. kongresszusát:

Céljai:

• polgári pártok kizárása a politikai életből
• államosítások politikájának folytatása
• tervgazdálkodás bevezetése

A belügyminisztérium kommunista irányítás alatt van, a külügyminiszter Rajk László.

1947 januárjában felderítettek egy köztársaság ellenes összeesküvést, amit a Magyar Közösség szervez. (A valóságban valóban létezett egy ilyen nevű mozgalom, melyben több kisgazda politikus is benne volt, de nem szervezkedtek.) Az ÁVO végzi a nyomozást (székhelyük a mai Terror Háza), ami alapján végül eljutnak Kovács Béláig.

1947. február 25. Kovács Bélát letartóztatják, ezután a Szovjetunióba viszik 8 évi börtönbüntetésre (ártatlanul). Ma ezen a napon emlékezünk meg a kommunizmus áldozatairól. Vele együtt még 13 kisgazda politikust tartóztatnak le, mások önként ott hagyják a Kisgazda Pártot. A Kisgazda Párt szétdarabolásával való eltávolítást szokták szalámi-elvnek nevezni.

1947 májusában lezárták a Magyar Közösség pert, ezután Nagy Ferenc Svájcba utazik szabadságra, de előtte egy jegyzékben követeli Kovács Béla és mások kiadatását. Rákosi Mátyástól érkezik a válaszjegyzék, melyben közli, hogy előkerültek Nagy Ferencre nézve terhelő bizonyítékok, amiket már nyilvánosságra is hoztak és megírták a lemondó nyilatkozatát, és ha hazajönne, akkor letartóztatnák. Nagy Ferenc kénytelen aláírni és az USA-ba költözik. (Erről ír Küzdelem a vasfüggöny mögött című könyvében.)

Az új miniszterelnök Dinnyés Lajos (kisgazda) lesz, ő együttműködik a kommunistákkal.

1947-re szétverték a Kisgazda Pártot, így már megtarthatják az előre hozott választásokat.

A kékcédulás választások:

1947 nyarán átírják a választási törvényt, így kizárják:

• azokat, akik szélsőjobboldali nézeteket vallanak
• a B-listásokat
• azokat, akik legkésőbb 1945. október 31-ig nem jöttek haza

1947. július 31. 3 új párt alakul, melyeket az FKGP-ből kivált politikusok hoztak létre:

• Demokrata Néppárt, vezetője: Barankovits István
• Magyar Függetlenségi Párt, v.: Pfeiffer Zoltán
• Független Magyar Demokrata Párt, v.: Balog István

Szavazótáboruk 1945-ös kisgazda szavazókból áll, így a jobboldal nagyon megosztott.

Lehetővé tették, hogy az emberek lakóhelyüktől távol is szavazhassanak, így nekik a belügyminisztérium névjegyzék-kivonatot adott, ez volt kék, innen a név „kékcédulás választások”. A kommunistáknak tömegesen osztogatnak ilyet, ezzel akárhány helyen szavazhattak (mert nem vették el tőlük miután szavaztak). Pontosan nem tudni, hogy ezzel a választási csalással hány szavazatot nyertek, az így gyűjtött szavazatok számát 120 ezerre becsülik.

1947. A kommunisták nyerik a választásokat összesen 22,3%-kal, (Demokrata Néppárt 16,4%, FKGP 15,4%, Szociáldemokrata Párt 14,9%, Magyar Függetlenségi Párt 13,6%, Nemzeti Parasztpárt 8,9%, Független Magyar Demokrata Párt 5,2%). Az FKGP és utódpártjai 50%-nál több szavazatot kapott, tehát a jobboldal és a polgári pártok még mindig erősebbek, mint a kommunisták.

Dinnyés Lajos marad a miniszterelnök, marad a nagykoalíció, a kommunistáknak 5 miniszterük van.

A pártállam kiépítése:

1947 szeptemberében létrejön a kominform (Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája) (*két tábor elmélet – USA-Szovjetunió): Sztálin a kommunista pártoktól proletárdiktatúra megvalósítását követeli, így megpecsételődik a polgári pártok sorsa. A Magyar Függetlenségi Pártot petíciós perbe fogják, melyben csalással vádolják őket a kommunisták. A perhez az ÁVO szállítja a bizonyítékokat. Petícióban követelik a párt feloszlatását. Pfeiffer Zoltán emigrációba menekül, a párt parlamenti mandátumait megszűntetik és feloszlatják a pártot. Barankovits István, Varga Béla (országgyűlés elnöke) és Kovács Imre (Nemzeti Parasztpárt főtitkára) szintén emigrációba kényszerül. Az utóbbi három pártot hivatalosan nem oszlatták fel, a gyakorlatban azonban így nem működhetnek. Egyedüli vetélytársként az SZDP maradt meg. 1947 őszétől folyamatosan támadják a jobbszárnyát (vezetői szintén külföldre mennek): több tízezer embert kizárnak az SZDP-ből, így már csak a balszárnya marad meg a pártnak, ők együttműködnek a kommunistákkal.

1948. június 12-14. MKP és SZDP egyesülési kongresszust tart: létrejön a Magyar Dolgozók Pártja, vezetője Szakasits Árpád (volt SZDP tag), valójában Rákosi Mátyás vezeti (főtitkár). 3 főtitkár-helyettes lesz:

• Marosán György (SZDP)
• Farkas Mihály
• Kádár János

1948. beindul az első hároméves terv:

1. létrejön az Országos Tervhivatal
2. június 16. államosítják az egyházi iskolákat: 6500-at, mindössze 8 gimnáziumot tarthatott meg az egyház
3. meg kell törni a vagyonos osztály művelődési monopóliumát, ezért kizárják a gyerekeiket a felsőoktatásból

Külpolitika:

A Szovjetunióval és a szomszédos népi demokráciákkal kölcsönös segítségnyújtási szerződéseket kötnek.

1948 nyarán személycserék történnek:

• lemondatják Tildy Zoltán köztársasági elnököt, helyére Szakasits Árpád kerül
• Dinnyés Lajos miniszterelnök helyére Dobi Istvánt (látszat vezető) nevezik ki
• Rajk László belügyminisztert külügyminiszterré nevezik ki, helyette Kádár János lesz a belügyminiszter

Kádár hozza létre az ÁVH-t (Államvédelmi Hatóság), mely önálló hivatalként működik, vezetője Péter Gábor, Rákosinak tartozik felelősséggel.

1948 folyamán a történelmi egyházakat támadás éri: Mindszenty Józsefet (esztergomi érsek, politikai konzervativizmus szószólója) 1948 karácsonyán őrizetbe veszik, és életfogytiglani börtönre ítélik (Mindszenty-per). (*nyilasok börtönében is volt) Több ezer egyházi személyt fognak perbe (nem csak katolikusokat). 1950. megalázó szerződéseket kényszerítenek rájuk, ezeket muszáj elfogadniuk: jogfosztottságot, egyházi iskolák feloszlatását, szerzetesrendek feloszlatását.

1949. február 1. létrejön a Magyar Függetlenségi Népfront („elsorvasztott pártok temetője”): az összes papíron még létező demokratikus pártnak be kellett lépnie, Országos Népfront Tanácsa vezeti, melynek vezetője Rákosi. Benne volt az MDP is.

1949. május 15. első egypárti választások: csak a Magyar Függetlenségi Népfront indulhatott, 96%-kal nyert.

Államosítások:

• 1946: bányászatot, energiaszektort, nehézipart
• 1947: bankokat
• 1948. március: legalább 100 főt foglalkoztató vállalkozásokat
• 1948 végére mindent, így vége a magánvállalkozásoknak

1948-ig letagadták a parasztság szövetkezetesítését, ezt a parasztság nagy ellenszenvvel fogadja. Nagy Imre is ellenzi ezt a tervet, ezért 1949-ben kizárják az MDP-ből. A kolhozosítás a gazdag paraszti csoportok tönkretételével indul: akinek legalább 25 hold területe van (kulákok), azokra szándékosan nagy adókat szabnak ki, így nem tudják fizetni, elveszik a földjüket (mert akadályozzák a szocializmust).

1949. augusztus 18. kezdődik a pártállam kiépítése: az országgyűlés ezen a napon fogadja el az új alkotmányt: Magyar Népköztársaság (2. köztársaság kora lezárul). Augusztus 20. alkotmány ünneplése, megszűnik a köztársasági elnök tisztsége, létrejön az elnöki tanács (kollektív államfői testület). Elnöke: Szakasits Árpád, törvényerejű rendeleteket bocsáthatott ki, így átveszi az országgyűlés feladatait.

1950. átszervezik a közigazgatást:

• 25-ből 19 megyét hoznak létre: amiket átvágott a trianoni határ, azokat összevonták (így jött létre pl. BAZ megye, GYMS m., SZSZB m.)
• megszűnnek a települési önkormányzatok, átveszik a települések irányítását is

A Rákosi-rendszer:

A pártállam történetének legsötétebb időszaka: 1948-1956

Sztálin halála után meggyengülnek Rákosi pozíciói. Rákosi bizalmasai irányítanak:

• Gerő Ernő – gazdasági miniszter
• Farkas Mihály – hadügyminiszter
• Révay József – kulturális miniszter

Ez volt a „négyes fogat”. A hatalom a sztálini rendszert követi. Rákosi egyik titulusa: „Sztálin legjobb magyarországi tanítványa” volt. MDP-n belül is leszámolnak a vetélytársnak számító párttagokkal, ezt az ÁVH csinálja végig.

1949. letartóztatják Rajk Lászlót, a vád: kémkedett az imperialistáknak, illetve Titonak. „Rajk-banda bűnügye” – 141-ből 15-öt felakasztottak. Elrettentésként a rádió élőben közvetítette. Rajk mindent aláírt, amivel vádolták, mert a családjával zsarolták, morfiumot adtak be neki, és ő volt a legnagyobb kommunista és elhitették vele, hogy ha nem akar rosszat a pártjának, akkor vállalja, hogy felakasztják. Ez volt a moszkoviták leszámolása a volt illegalitásban élőkkel.

1950. kizárják a volt szociáldemokrata politikusokat, Marosán Györgyöt börtönbe küldik.

Tábornok-perek: hadsereg, rendőrség vezetőit intézik el (Sólyom Lászlót kivégzik). Ezzel 24000 embert állítanak félre.

1951. eltávolítanak mindenkit, aki a magyar illegális kommunista szervezetben volt: Kádár Jánost, Donáth Ferencet, Losonczy Gézát. Az ÁVH-t is elérik: Péter Gábor helyettesét, Szűcs Ernőt egy kihallgatás során szétverik.

A munkásosztály és a dolgozó parasztság a társadalom csúcsa. Osztályidegen és üldözendő mindenki, aki nem ezek valamelyikébe tartozik: polgári középosztály, értelmiség. Gyerekeik nem mehettek egyetemre, nem kaptak munkát, lakásaikból kizavarták őket és átmeneti szállásokra kerültek. „csengőfrász” – az ÁVH bármikor bárkihez becsöngethetett és elvihették az illetőt. Kiverték belőlük a vád beismerését, aláírták, felakasztották, vagy pedig börtön vagy munkatábor várt rájuk. A legnagyobb munkatáborok: Recsk, Kistarcsa, Kazincbarcika.

650 ezer ember ellen indult eljárás, ebből 400 ezret elítéltek. 2 millió emberről készítettek kartont (az akkor 8-9 milliós lakosságból).

Gazdaság:

1949. a gazdaság eléri a két világháború közti szintet, viszont a szerkezetben nagyon súlyos torzulás lépett fel. A nehézipar és hadiipar fejlesztése volt a legfontosabb.

1950. első ötéves terv:

• Magyarországnak a vas és acél országává kell válnia
• a korszak minden beruházása a nehézipart fejleszti: új várost építenek: Dunaújváros (akkori nevén: Sztálinváros), ez egy óriási kohászati kombinát (elavult színvonalon, nincs nyersanyagbázis)
• a lakosság kényelmét szolgáló iparra nem jut pénz
• infrastruktúra fejlesztésére sem jut

Ezeknek köszönhetően csökken a lakosság életszínvonala, végül be kell vezetni a jegyrendszert. Itt is lesz sztahanovista mozgalom. Extenzív iparosítás veszi kezdetét.

Mezőgazdaság:

A parasztság adóterhei megháromszorozódnak: kötelező padlássöprés/padlássöprések kora: a parasztságtól mindent elvesznek. 800 ezer parasztcsalád (családok 2/3 része) éhezik. Folytatódik a kolhozosítás.

1953-ra a termőföldek 1/3-át tsz-esítik (80% helyett). Önellátásra törekszik a magyar gazdaság: olyan növényeket termelnek, amik igényeinek nem megfelelő a magyar éghajlat.

1953. a termőföldek 20-25%-a parlagon hever.

1952. március: Rákosi 60. születésnapját ünneplik (személyi kultusz! *60-as trolibusz), felveszi a miniszterelnöki címet. Dobi Istvánt az elnöki tanács elnökévé nevezik ki.

Rákosi hatalmának csúcspontja:

• miniszterelnök
• MDP főtitkára
• ÁVH vezetője

(Péter Gábort kell még kiiktatnia.)