Zrínyi Miklós - Szigeti veszedelem
A mű barokk jegyei
1. Téma: az 1566-os szigeti ostromot (reális eseményt) az európai kereszténység szintjére emeli (mítosszá teszi)
2. Szerkezet: bonyolult, több szálon fut, összetett szerkezet
3. Műfaj: - eposz; monumentális (nagy terjedelmű)
- barokk
4. Hőstípus: Athleta Christi
5. A barokk stíluseszközei mint megtalálhatók
A barokk eposz jegyei
1. Eposz: az epika műnemébe tartozó hosszú műfaj, amely istenek vagy természeti erők által támogatott különleges hősei egy egész közösség számára döntő cselekményt hajt végre
2. Eposzi kellékek: expozíció: - in medias res: dolgok közepébe vágva
- invokáció: segélykérés
- propozíció: témamegjelölés
- deus ex machina: isteni beavatkozás
- enumeráció: seregszemle
- epitheton ornans: díszítőjelzők, állandójelzők
- toposz: sémák alkalmazása, ismétlődő
- homéroszi hasonlat: részletesen kibontott önálló értékű jeleneti hasonlat
3. Eposzi kellékek sajátos alkalmazása a műben
- első két versszak körmondatba van szerkesztve
- tudatos szerkesztés: a köteten belül a Sz.v-et kapcsolja a korábbi verseihez és Vergilius szerkesztésmódját is átveszi
A mű szerkezete
Lineáris szerkezetű
- 3 szálon indul el
- 3.énekben összekapcsolódik: Siklóson
- hosszú, a magyarok sikerei bemutatása végett
- enumeráció: 1-5.ének: törököket jellemzi
5.ének végén a magyarokat
- 12. tanácskozás:
- tetőpont: a levél
- isteni megoldás, Zrínyiék felkerülnek a mennybe, vagyis a lelkük megmenekült
- Zrínyi fia tovább viszi a vért
Szigeti veszedelem
Az 1566-os szigeti ostromot az európai kereszténység szintjére emeli. Az Obsidio Sigetiana-val a magyar irodalomban addig ismeretlen műfajt honosított meg, az eposzt. Dédapjának a szigetvári hősnek 1566-os várvédelmét dolgozta fel témaként barokk eposzában. Barokk jelleg benne a monumentális kompozíción túl, a valóságos és realisztikusan ábrázolt eseményeknek a misztikus, vallásos szférába emelése. Összetett és bonyolult szerkezetű. Zrínyi mintái általában a klasszikus eposzok voltak. Megtartja a klasszikus eposzok több kötelező formái hagyományát az ún. eposzi kellékeket.
2.szakasz: témamegjelölés (propozíció): nevének említése nélkül a szigeti hős erkölcsi és katonai nagyságát emeli ki
3-6.szakasz: invokáció: melyben Zrínyi múzsaként Jézus anyját szólítja meg
A barokk eszménykép az Athleta Christi. Az eposz hőse kivétel, más mint a magyar urak. Zrínyi Miklóst a barokk eszméknek megfelelően Krisztus katonájaként mutatja be, Isten pedig közelgő halálát jutalommá változtatja.
1-5. éneken belül Zrínyi a törököket jellemzi és próbálja meggyőzni az olvasókat, hogy a magyaroknak is van esélye a török túlerő ellen. Ezt enumerációnak nevezzük. Szulimánnak csupán serege sokaságában van minden reménye, a várbeliek azonban erkölcsi tekintetben szárnyalják túl a roppant török hadat.
A 12.énekben tanácskoznak a magyar vezérek és összevesznek egymással a csata előtt. Ez is jelzi a magyarok összeszedetlenségét és bizonyítja majd a vereségüket.
A 13.ének a tetőpont. Szulimán kénytelen beleegyezni az elvonulásba. Egy sorsdöntő véletlen azonban visszatéríti az eseményeket a kötelező történeti realitásokhoz. A törökök elfogják a védősereg postagalambját, s kiderül, hogy kevesen maradtak, azok is többnyire sebesültek és az égő várban több rohamot már nem bírnak kiállni.
Az utolsó nagy támadásba pokolbeli szörnyetegek és angyallégiók is beleavatkoznak. A szigetiek mindnyájan támadó harcban vesztik el életüket. A keresztény vértanúk már itt a földön a szentek boldog látomásában részesülnek.
A deus ex machina, vagyis az isteni megoldás következik be. Zrínyiék felkerülnek a mennybe, tehát lelkük megmenekült és Zrínyi fia tovább viszi a vért.
Az eposz célzata:
Saját korának szóló figyelmeztető felhívás: a szigeti vitézek erényeivel, erkölcsi fölényével megmenthető az ország, ki lehet űzni a törököt.
Zrínyi figyelmeztetéseit, tanácsait senki sem fogadta meg, nagyra törő terveinek pedig váratlan halála vetett véget.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése