I-12 Jókai Mór - Az arany ember

Az arany ember

    Csaknem minden szempontból egyedi remeklés ez a regény az író életművében. Alkotói fénykorának csúcspontja ez a regény, mert Az arany ember Jókai legharmonikusabb, a romantikából a realizmusba viszonylag legmesszebb eljutó remekműve. A regény közlését "A Hon" c. napilap 1872-ben kezdte meg. Balatonfüreden készült el az egész, alig pár hónap alatt.

A regény fő szervező elve két antik eredetű mítosz. Midász király történetére utal. A legendás király azt kérte Dionűszosztól jutalmul, hogy minden változzék arannyá, amihez csak hozzáér. Jókai többször is utal Tímár kapcsán a mondára, anélkül, hogy említené Midász nevét: És akármihez kezd, az mind arannyá változik a kezében". A másik mítosz Polükratészt idézi. Nagy politikai és katonai sikereket ért el, vagyona és szövetségeseinek száma egyre nőtt. A hagyomány szerint rendkívüli szerencséjét maga is megsokallta, ezért - az isteneknek szánt áldozatként - egy nagy értékű gyűrűjét a tengerbe dobta. A gyűrű azonban egy kifogott hal gyomrából újra előkerül. Tímár, sikerei csúcsán, ezt a mítoszt idézi föl: „Eszébe jutott Polycrates, aki nem tud veszíteni, s végre rettegni kezd nagy szerencséjétől”

   Tímár Mihály története e két mítoszt példázza.

Szerkezeti felépítés szempontjából is egyik legösszefogottabb alkotása Jókainak. Az író tudatosságára vall, hogy már a kezdő fejezetekben megjelennek mindazok a motívumok, amelyek később felerősödve, kibontva adják a regény cselekményszövetét, s így vagy úgy szó van valamennyi fontos szereplőről is.

A legelső találkozás a Szent Borbála fedélzetén már sejteti Timár és Timea későbbi viszonyát: a török kislány       hálát érez ugyan megmentője iránt, de bensőségesebb rokonszenvet nem.

    A főszereplő teljesíti Ali Csorbadzsi végakaratát, elviszi Tíméát a Brazovics-házba. Az elázott búza és a török kincs révén megalapozza szerencséjét. „Az arany ember” kifejezést a Szent Borbála továbbhaladási engedélyét megadó inspiciens használja először Kacsuka úrnak írt levelében: „Ez egy arany ember”. Ettől kezdve a „frázis” mint állandó jelző végigkíséri a főhőst. A külső szemlélő számára az elnevezés egyértelműen a gazdagságot, az üzleti szerencsét és rátermettséget jelenti. Pénzügyi hatalmával Timár mások sorsát is irányítja: a Tíméát megalázó Brazovics-házat tönkreteszi, a családfőt öngyilkosságba kergeti, s ezzel akaratlanul is meggátolja Athalie és Kacsuka házasságát. Másoknak kitüntetést szerez, a hűséges Fabula Jánost gazdaggá teszi. A felemelkedéssel azonban együtt jár a kétség is. Timár belső monológ formájában megjelenített vívódásai ritmikusan tagolják a regényt. A dilemma a szándékok, tettek mögöttes tartalmára vonatkoznak: jótevő vagy tolvaj, mások boldogságának elősegítője, vagy a boldogság gyilkosa Timár? Beavatkozhat-e az ember mások életébe? A megoldhatatlan erkölcsi problémák az öngyilkossági kísérletig sodorják a főhőst.

    „Az arany ember” bölcseleti alapját az ember és polgár ellentéte adja. A kérdést leghatásosabban Rousseau fogalmazta meg. Felfogásában az egyén válaszút előtt áll. Rousseau értelmezésében az egyén nem lehet mindkettőnek a tagja, mert természet és civilizáció kizárja egymást. Timár sorsa ezt példázza. A polgári világban a pénz a legfőbb érték, ez adja a társadalom megbecsülését. Minden megvásárolható. Teréza retorikusan felépített nagymonológja sorra veszi a polgári világ tartópilléreit. Majd fölteszi a végső kérdést: „Mire való az egész világ?”    A polgári világ megosztottságát, az egység megbomlását jelzi a vallási sokszínűség is. Tímea mohamedán, Brazovicsék katolikusok, Timár protestáns. Jókai ironikusan mutatja be az átkeresztelkedésre kényszerített Tíméa bolyongását a keresztény hitelvek között. (Nem érti, miért énekli a kántor az „Óh, Izraelnek Istene” kezdetű zsoltárt, amitől Timéának az a gyenge kétsége támadt, hogy őtet most talán izraelitának keresztelték meg”)
    A haszonelvűség világával szemben Jókai megteremti az eszményi életforma színterét, a Senki szigetét. Amikor a főhős először lép a partra, amit maga előtt látott, az a „paradicsom volt”. A Senki szigete ugyan a világtól elzárt hely, mégis állandó kapcsolatban áll a külvilággal. Területenkívüliségét a török porta és a bécsi udvar ötven évre biztosította, az idillt, a harmóniát a pénz és a fegyverek kiiktatása hozta el. Az itt lakók cserekereskedelemre rendezkedtek be. Napjaik állandó és nyugodt munkálkodásban telnek. Kapcsolataikat, vonzalmaikat a szív döntése irányítja.
    Timár a két világ között ingadozik és ingázik. Amikor a Senki szigetén tartózkodik, Timéa és az üzleti ügyek izgatják, Komáromból pedig Noémihez vágyik. A dilemma szinte feloldhatatlan Timár számára. Két esetben is a „cserehalál” Jókainál gyakran előforduló motívuma téríti vissza az életbe. Az első esetben Dódika, fogadott fia halála, másodszor Krisztyán Tódor Balatonból kibukkanó holtteste.
    Nehezíti a főhős döntését a kétféle szerelem is, mely magába sűríti a két világ jellemzőit. 

1. Timár vonzalma Timéa iránt kettős természetű. A bűntudat és a kötelességteljesítés éppúgy munkál kapcsolatukban, mint az alabástrom test birtoklásának a vágya. Timár a regény elején háromszor merül alá a Dunába, hogy kimentse a török lányt. Timéát a hála érzése viszi a házasságba, s ezt meg is vallja a nászéjszakán.Timéát az „alabástrom szobor” kifejezés kíséri végig a regényben. Az írói megoldás, az állandó jelző az eposz műfaját idézi. Timéa tökéletes feleség, tiszteli férjét, elvégzi a rábízott feladatot, helytáll az üzleti életben. A szerelmi szenvedély hiánya azonban felőrli a kapcsolatot. Pedig a szobor képes lenne a teljes életre is, felizzik, mikor Kacsuka vonzáskörébe kerül.
2. Timéa tökéletes és hideg szépségével áll szemben Noémi életteli alakja. Noémi harmóniateremtő személyiség, aki nem csupán magához köti a férfit, de szerelmével föl is szabadítja. Kapcsolatukban az egymás iránti kötelesség a szeretetben olvad föl.

Az egyes motívumok felbukkanása sajátos lüktetést ad a műnek. 

Ismétlődő motívumok

• pénz
• hold (zsákon, Holdvilágnál Noémi és Timár szerelme, a Duna jegén Timár)
• malom ( Szt. Borbála elején, végén befagy a jégbe a malom, megáll az élet)
• folyó (míg folyik van élet, befagy- megáll és jön a halál)
• üstökös ketté válik ( Timár kettős életére utal)
• 
  

Jókai az Utóhangokban írja: „Be kell vallanom, hogy nekem magamnak ez a legkedvesebb regényem. Az olvasóközönségnél is ez van legjobban elterjedve.” Mi volt Az arany ember sikerének titka? Jókai ráérzett a korhangulatra, az otthontalanságra, a polgári világból való menekülés vágyára. „Az arany ember” határhelyzetet foglal a magyar széppróza történetében: a romantikus regény betetőzője és a magyar szecessziós próza első megnyilvánulása. A stílus- és ízlésirányzat jelenlétét mutatja a gazdag, túlburjánzó ornamentika, az életösztön mellett jelentkező halálvágy, a fojtott erotika. És élteti a regényt napjainkban is az ember örök vágya az elveszett paradicsom visszaszerzésére, az édenkertbe való visszatérésre.  

Szerkezet:

5 fejezetből áll: 

- Expozíció: a táj bemutatása (vaskapu), a Szent Borbála nevű hajó utasainak megismerése, a Senki szigete bemutatása

- Bonyodalom: Timár megtalálja Ali Csorbadzsi kincsét, innentől kezdve végigkövetjük Timár gazdagodásának útját és kettős életét, Komárom -Tímea és Senki szigete- Noémi közt.

- Kibontakozás: Timár kettős élete, Brazovics élete, Kacsuka és Athalie története, Krisztyán Tódor kalandjai

- Tetőpont: Krisztyán Tódor fenyegeti Timárt, hogy leleplezi

- Megoldás: Timár elhiteti mindenkivel, hogy meghalt és a Senki szigetére menekül. Tímea azonban egész életében őrlődik, mert Timár él gyanítása szerint.

   

Szereplők

"Angyalok"

Noémi: a természet gyermeke, hűségesen szereti Timárt, ártatlan, szelíd, közvetlen

Tímea: visszafogott, felesége Timárnak, rideg, hálás, titokzatos

Teréza: természet, odaadó, lányáért él, gondoskodó, dolgos, egyszerű asszony

Mellékszereplő: Kacsuka őrnagy és Zófia asszony realisztikusabbak

Zófia asszony: cselédből lett úrnő, igénytelen, megmarad cselédnek, kíváncsiskodó, hangosan beszélő, elítéli saját lányát

Kacsuka: érdek ember, Tímeát őszintén szereti

"Ördögök"

Athalie: gonoszkodó, elkényeztetett úri lány, féltékeny, irigy, gőgös, sorsát alapvetően megváltoztatja apja halála és utána Kacsuka visszautasítása, ezért bosszúra éhes, lekezelő anyjával, rosszindulatú, kétszínű

Krisztyán Tódor: alattomos, kétszínű, ravasz, sokat tud Timárról, zsaroló, bosszúvágyó, veszélyes, erőszakos, Timár ellentett énje

Vívódó hős: Timár - lelkiismeret furdalás a vagyon, a két nő és a hazugságok miatt, a pénz megtalálásakor elbukik, mint romantikus hős, de végig indokokat keres, hogy legalizálja tettét. Brazovics tönkretételével bűnt követ el, emiatt azonban nincs lelkiismeret furdalása.

Sorscsere

• Ali Csorbadzsi halála: Timár gazdag, Tíme árva és cseléd lesz Brazovicséknál
• Brazovics halála: : Athalie cseléd lesz, Tímea úrnő
• Krisztyán Tódor: Timár élhet, kiléphet, a szigetre mehet, Tímea összejöhet Kacsukával, új életet kezdhet

Romantikus és Realista vonások

Romantikus

• ellentétek a szereplők közt
• jó és rossz szereplők
• több szálon futó események
• izgalmas, változatos, fordulatos
• tájleírások
• sorscserék
• véletlenek szerepe
• titokzatosság
• konfliktushelyzetek
• hősök
• megoldás -> Senki szigete

Realista

• Timár Mihály alakja -> lelkifurdalása
• Kacsuka és Zófia asszony
• kor-környezet-társadalom rajz

Tér és idő

• több helyszín: Komárom, Senki szigete
• lineálisan előrehalad, a mű végén ugrunk 40 évet

Hangnem: elbeszélő, mindent tudó E/3 személyű. a végén E/1 re változik.

Nyelvezet

• választékos
• gazdag szókincs
• kötetlen stílus