T. 2. Anjouk gazdaságpolitikája

II. Anjouk gazdaságpolitikája

Károly Róbert

(1308-1342)

Bevezetés:

1301: III. András(1290-1301) halálával kihal az Árpád-ház

1301-1308: ezt az időszakot interregnumnak nevezzük

*interregnum: király nélküli állapot, illetve több király van, de tényleges hatalma egyiknek sincs

Az ország belső területein uralkodott az uralkodó

Az ország peremterületein kiskirályok uralkodtak(magánhadsereg!):

•    Csák Máté: Felvidék északnyugati része, Vértes, központ: Trencsén
•    Aba Amádé: Felvidék keleti része
•    Borsa Kopasz: Tiszántúl
•    Supic, Babonic, Frangepán családok: Délvidék
•    Kán László: Erdély(erdélyi vajda)
•    Kőszegiek: Dunántúl

A megüresedett trónra 2 jelentkező volt:

1)    Károly Róbert:

a)     V. István dédunokája

b)    Anjou-dinasztia(Nápoly)

c)     támogatói: pápaság, itáliai bankházak, Délvidék nemessége, egyház

d)    1301: esztergomi érsek megkoronázza, de nem a Szentkoronával

*érvényes koronázás feltételei:

1.     Szentkorona

2.     Koronázó személy: esztergomi érsek

3.     Helyszín: Székesfehérvár

2)      III. Vencel:

a)  II. Vencel fia(IV. Béla dédunokája)

b)  Premysl-dinasztia(cseh!)

c)   támogatói: bárók nagy része

d)  1301: kalocsai érsek megkoronázza a Szentkoronával

e)   1305: meghal II. Vencel, így III. Vencel hazamegy, trónigényét átadja Wittelsbach Ottónak(bajor herceg, IV. Béla unokája)+koronázási ékszerek

1305: Wittelsbach Ottót a veszprémi és csanádi püspök megkoronázza a Szentkoronával Székesfehérváron

1307: Kán László(erdélyi vajda) tőrbe csalja Wittelsbach Ottót, és elveszi tőle a Szentkoronát

1307: Károly Róbert az egyetlen trónigénylő

Országgyűlés: a tartományurak nem jönnek el

1308: legátus érkezik Magyarországra, hogy közvetítsen Károly Róbert és a tartományurak között(Gentilis bíboros)

Sikerül tárgyalni velük, végül elfogadják Károly Róbertet magyar királynak

1308: ismét megkoronázzák Károly Róbertet, de nem a Szentkoronával(ez az erdélyi vajdánál van)

1310: Károly Róbert megszerzi a Szentkoronát Kán Lászlótól és harmadszorra is megkoronázzák, ezúttal érvényesen

A hatalom megerősítése:

Károly Róbertnek le kell győznie a kiskirályokat, tényleges hatalma még nincs

1311: Kassa polgárai meggyilkolják Aba Amádét

1312: rozgonyi csata: Károly Róbert összecsap az Abákkal(Csák Máté 5000 nehézlovassal támogatta őket), a király nyer: az ország északi része az övé lesz, új támogatói:

1.     szerviensek(köznemesség): ki akarnak törni a bárók hatalmából

2.     egyház: a bárók elvették földjeiket

3.     városi polgárság: iparból, kereskedelemből élnek(a király ezeket támogatni fogja)

1314: országgyűlés: Károly Róbert a bárókat leváltja és megfosztja hatalmuktól és saját embereit helyezi a fontosabb pozíciókba

1315: Károly Róbert udvarával Temesvárra költözik

1316: legyőzi Kőszegi Jánost, megszerzi Dél-Dunántúlt

1317: legyőzi Kőszegi Andrást, megszerzi Nyugat-Dunántúlt

legyőzi Borsa Kopaszt, megszerzi Tiszántúlt

1320: legyőzi Kán László fiait, megszerzi Erdélyt

1321: meghal Csák Máté, nincs utódja, így tartományait harc nélkül megszerzi Károly Róbert

1323: megszerzi Drávántúlt

székhelyét átteszi Visegrádra

1330: Zách Felicián(Csák Máté familiárisa) merényletet kísérel meg a király és családja ellen, mely meghiúsul és Károly Róbert elrendeli, hogy harmadíziglen irtsák ki Zách Felicián családját

Belpolitika:

1314: lecseréli a méltóságviselőket:

a.     nádor: Drugeth Fülöp(a király nevelője volt)

b.     erdélyi vajda: Szécsényi Tamás

c.      tárnokmester: Nekcsei Demeter

Új főúri családok: Garai, Laczkfi, Szécsi, Bebek, Újlaki, Cudar

A király az országgyűlés helyett a királyi tanácsra támaszkodik. Tagjai:

a)     nádor: XII. sz.-tól a király helyettese

b)    országbíró: XII. sz.-tól létező tisztség; mindenki felett rendelkezhet, kivételi a szabad királyi városok polgárai

c)     tárnokmester: regálék kezelője; XV. sz.-tól a városlakók bírája, tárnoki szék: bíróság, a kincstartó veszi át a gazdasági feladatokat

d)    erdélyi vajda: Erdély kormányzója

e)     bánok: Délvidék élére kijelölt kormányzók

f)      megyés ispánok: legjelentősebb megyék ispánjai

g)     érsekek

Hadsereg:

XIII. sz.-tól a bárók, főbb tisztségviselők magánhadsereggel rendelkeznek. Károly Róbert banderiális hadsereget hoz létre. Bandérium: magánhadsereg.

Zászlós urak: akiknek joguk van bandériumot tartani

Udvari lovagság: a király bandériuma

Minden megyének van saját bandériuma, melyben olyan köznemesek szolgálnak, akik senkinek sem familiárisai. A jászok, kunok, székelyek könnyűlovasokkal csatlakoznak a hadsereghez.

Gazdaságpolitika:

Nem adományoz örökjogon birtokokat, helyette bevezeti a honorbirtok rendszert.

*honorbirtok: szolgálati birtok, melyet csak arra az időre kap meg valaki, ameddig egy tisztséget betölt

A kiskirályoktól elvett birtokokat honorbirtokként adományozza híveinek, azonban ezekből továbbra sem származik bevétele. Nekcsei Demeter megreformálja a regálék rendszerét:

*regálék: királyi felségjogon szedett jövedelmek

1.     nemesfémek bányászata: (legfontosabb!)

a.     nagyon sok nemesfémbánya található Magyarországon

b.     aranytermelésben 1. helyen(Európa aranyigényének 2/3-át termeljük ki)

c.      ezüsttermelésben 2. helyen vagyunk

d.     Garam folyó völgyében fellendítik a bányászatot

e.      legfontosabb bányavárosaink: Besztercebánya, Selmecbánya, Körmöcbánya

f.       királyi monopólium: aki aranyat vagy ezüstöt talált a birtokán, annak át kellett adnia a földjét a királynak, ennek fejében pedig cserebirtokot kapott

2.     bányabér(urbura): ezüst 1/10 részét, arany 1/8 részét adták a királynak

a.     Károly Róbert a kitermelést rábízza a bányavárosok lakóira

b.     a maradék ezüstöt, aranyat kötelező vertpénzzé alakítani

c.      a király felvásárolja a nyersanyagot

d.     megéri a királynak, mert az arany értékesebb, mint a pénz, így ebből is szert tesz jövedelemre

1325: pénzügyi reform: Károly Róbert értékálló aranypénzt veret:

•      minta: firenzei fiorinó
•      az új pénz: aranyforint
•      1 Ft = 4g 24 karátos aranyat tartalmaz, évszázadokon keresztül Európa legértékesebb pénze lesz
•      váltópénze: ezüstdénár(ezüst-réz ötvözete, összetétele változik)

10 pénzverő kamarát hoz létre:

a)       pénzverés is királyi monopólium

b)      leghíresebb pénzverő kamara: Körmöcbánya(1328-ban alapították, még ma is működik)

1327: a nemesfémek bányászata többé már nem királyi monopólium

Akinek a földjén bánya van, annál maradhat az urbura 1/3 része, ám ezt is vertpénzre kell váltania, így megszűnik a kamara haszna

*kamara haszna: pénzváltásból származó jövedelem

3.       kapuadó(portális adó):

a)       1336: új adófajta

b)      minden jobbágytelek után kell fizetni, aminek a kapuján átfér egy szénásszekér

c)       18 dénár/év

d)      jobbágyság 1. állami adója

e)       adóalap: jobbágytelek

f)        Hunyadi Mátyásig él ez az adónem, majd füstadóként szerepel tovább

4.  harmincad vám:

a)       az áru értékének 1/30 részét a királyi kincstárnak kel befizetni, mind a ki-, mind a behozott árukra vonatkozik

b)      export cikkek: só, ásványkincsek, szarvasmarha, gabona, bor

c)       import cikkek: iparcikkek, luxuscikkek(királyi udvar+előkelők számára

5.  sóbányászat monopóliuma

Utódja fia, Nagy Lajos(1342-1382) lesz.